Úgy tűnik, a vasárnapi, sorozatban immár második vereség sem verte ki a biztosítékot a Milan háza tájékán, legalábbis ami a vezetőséget illeti.

A tegnap reggeli edzés utánra időzített, bő két órán át tartó válságtanácskozáson sem ingott meg Carlo Ancelotti pozíciója a vörös-fekete kispadon. A megbeszélésről távozóban Ancelotti kurtán csak annyit felelt az újságírói kérdésekre, hogy minden rendben. Az optimista nyilatkozat egybecseng a hasonlóan pozitív világlátású Adriano Galliani elnök kijelentésével, miszerint el a kezekkel Ancelottitól, mindössze átmeneti problémákról van szó, amiknek orvoslására még bőven lesz idő. Ebben van némi igazság, két vereség még nem a világ, de ha hozzátesszük, hogy mindezt két meccs alatt érték el, valamint hogyha visszaemlékszünk az előző idénybeli szereplésükre, a kép máris kevésbé rózsaszín.

A szurkolók véleménye egyébként megoszlik a kérdésben, de többségük nem az edző személyében látja a problémát, sokkal inkább a csapat átlagéletkorában, valamint abban, hogy az összevásárolt sztárok csak nem akarnak csapattá összeállni a pályán.

A mai zaklatott (foci)világban szép-szép ez a kitartás és az állandóság, főleg ha esetleg Sir Alex-i példákban gondolkodik az ember, kérdés azonban, hogy lesz-e eredménye.