Olaszhon lakóinak megnevezésére több szó is rendelkezésünkre áll a magyarban, ettől is olyan szép ez a nyelv. Míg szerte Európában zömmel az Itáliából származtatott szavakat használják (italian, italienisch, taljanski, stb), mi az ezektől teljesen eltérő olaszt vezettük be.
Az olasz szó valamelyik dél-szláv nyelvből, szerbből vagy horvátból került a magyarba, egészen pontosan a „vlah”, illetve többesszáma, a „vlasi”-ból, ami viszont eredendően germán, és idegent, keltát ill. románt (nem romániai) jelentett, ezekből alakult ki aztán a románokat jelölő oláh, valamint az olasz. Bármilyen furcsa is tehát, a románok és az olaszok megnevezése egy tőről fakad. Ám míg az oláh jelző a románokat illetően az 1848-49-es szabadságharc óta kiveszőben van, az olasz a mai napig él és virul, szemben az Itáliából eredeztetett, mára már népiessé, régiessé vált taljánnal (v. taliánnal).