Eltökélt a kormány – ott nem kőbe vésik, hanem blindato (páncélozott), meg sacrosanto a törvény –, és ennek az eltökéltségnek a vesztesei elsősorban az állami alkalmazottak lesznek, illetve a tartományok – utóbbiak 10 milliárddal kapnak kevesebbet. Tremonti gazdasági miniszter viszont a pártok környékén is rendet vágna.

 

Persze, hogy sikít mindenki: tüntetnek mindenfelé – kiküldött tudósítónk, madbalee firenzei képekkel bizonyítja a vonulásokat. Az utcákon hömpölyög a tömeg, a tartományok vezetői, melyek között sokan vannak Berlusconi pártjából, pedig reménykednek, és hangoztatják, hogy érveik meggyőzik a kormányt. Ők azt üzenték vissza, hogy beszélgethetnek mindenről, de a számok maradnak.

 

Ugyanakkor Berlusconi nyakába zúdultak egyéb gondok is: az abruzzóiak közül sokan Rómába vonultak, Berlusconi háza elé, és panaszolják, hogy házaik még mindig romokban; a lehallgatási törvény kapcsán is sok támadás éri a Cavalierét.

 

Válaszként Berlusconi azt mondja: Abruzzo-ügyben ők megtettek mindent, a tartomány és a város kellene folytassa a munkát; a lehallgatási törvénytervezet kapcsán pedig azzal vág vissza, hogy a bal is benyújtott pár éve egy talán még szigorúbb törvényt, és akkor semmi baj nem volt a szólásszabadsággal. A gazdaság kapcsán pedig biztató részeredményeket mutat fel: az első trimeszterben a bruttó hazai termék 0,4-gyel növekedett; a munkanélküliség 7,8, ez pedig máshol egy nagyobb szám; júniusban növekedett az ipari termelés.

 

Gianni Letta, Berlusconihoz közel álló politikus tömören így foglalta össze a helyzetet: ,,Egy sor nagyon komoly intézkedésre kényszerülünk rá most – reméljük, hogy egyedi alkalom ez –, időből sincs nagyon sok. Ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy ne jussunk Görögország sorsára – hogy érthetőek legyünk!”

 

Berlusconi pedig bevetette magát: körutat tett a tévékénél – az ellenzék ezt persze nagyon rosszallotta –, tárgyal néha, illetve egy Olaszországot az olaszok körében népszerűsítő reklámhoz mondta fel a szöveget. Ecce reklám!