A videókon megnézni Pastore cseleit, gólját, Quagliarella ollózását (55. mp)!
Lehetett tudni, hogy a négy csapat közül a Sampnak jutott a legnagyobb falat, vagyis a BL-meccs volt a legnehezebb. A brémaiak hazai pályán a legjobbakat is képesek voltak alaposan kiosztani. Mindig is így volt ez, most is így lett (Werder-Samp 3-1, Fritz (51.), Frings (67. - 11-esből), Pizarro (69.), ill. Pazzini (90.). Ha a Werder nagy falat, akkor a Graz, a Maribor és az Elfsborg apró morzsa az európai asztalon. És ez be is bizonyosodott: Graz-Juve 1-2, Schildenfeld (83.,) ill. Bonucci (15.), Amauri (90.); Palermo-Maribor 3-0, Maccarone (37. - 11-esből), Hernandez (39.) Pastore (72.); Napoli-Elfsborg 1-0, Lavezzi (45.).
A négy meccsből egyet láttam, a Sampét, ezért a többiről csak annyit jegyzek meg, hogy: Szabics végig a pályán volt, Nápolyban 40 ezer néz előtt 30-szor lőtt kapura a hazai tizenegy, és hogy Cavani a 62.-ben jött be; a Palermo sokkal jobb volt, szebb volt, mint szlovén ellenfele, ennek ellenére öt sárgát gyűjtöttek össze.
A Samp-meccsről mit lehet mondani? Nagyon jó volt a Werder, ráadásul a Sampnak balszerencséje volt. Mindkét csapaton látszott, hogy hihetetlenül felkészült volt, de ez a brémaiaknál lendületességben mutatkozott meg, míg a Samp néhány játékosa gyakran görcsös volt. A meccset Pazzini hatalmas helyzete vezette be: egy szabadrúgás figura után mellé helyezett, majd még volt egy helyzet, de utána jött a Bréma: gyorsak voltak és magabiztosak. Fritz hatalmas gólt akasztott ballal a felsőbe tekerve. Frings játéka ismét lenyűgöző volt: ennyi erőt és szervezőkészséget ritkán látni, de Hunt és Pizarro is sokat mutatott, Hugo Almeida pedig elől és hátul egyaránt villogott.
A Samp gyenge volt mindkét szélen, ráadásul Cassanónak éppen csak megmozdulásai voltak. Aztán, mikor a 67.-ben kiállították Lucchinit, illetve belőtték a 11-est felsejlett a nagy-nagy zakó rémes képe. Pizarro gólja pedig már a 3-0-t hozta meg, azt az eredményt, amivel nagyon sok fantázia kell a Marassiban kiharcolt továbbjutáshoz.
Ekkor Guberti adott reményt. 25 perc alatt nagyot focizott az ifjú - 26 lesz novemberben: cselezett, kötényt osztott ki, kapura lőtt oldalról befelé cselezve. Az olasz kommentátor pedig nem győzte súlykolni, hogy egy gól sokat-sokat jelenthet,és hogy hinni kell benne: És mit ad Isten? Pazzini befejelte a reményt (előtte a kapufára spiccelte a labdát).
Di Carlo, ha számol vele - jól teszi, ha igen -, akkor baloldali középpályásként számol Komannal. Ott Mannini játszott gyengécskén, majd Guberti jött be oda. Ő viszont Pazzinivel csapat legjobbja volt.