Olasz fórum

Olasz fórum

Óbudától Firenzéig, s le Szicíliába (Hidegkuti Nándor, könyvrészlet)

2011. január 15. - mbemba

A Chievo hétközben kupameccset játszott Palermóban, vasárnap pedig Cataniába hivatalosak. Valószínű, hogy a legemberközelibb Serie A-csapat sem úgy fogja eltölteni idejét, mint az Aranycsapat egyike által edzett Fiorentina. 1960-at írunk.

Részlet az Óbudától Firenzéig című könyvből. Hidegkuti Nándor a szerző.
 
Este hét órakor a firenzei pályaudvaron találkoztam új csapatommal, a Fiorentina játékosaival. Több vezetőnek, játékosnak nem kellett bemutatkoznom, hiszen velük előzően, játékoskoromban, többször is találkoztam.
(...)
 
A vonaton nem sok időt tölthettem a játékosokkal, korán pihenőre tért a csapat, hogy frissen érkezzen a cataniai bajnoki mérkőzésre, amely – bár még nem dolgoztam velük együtt, de az én szereplésemet illetően – első együttlétünk volt.
Először éltem át ezt az érzést, hogy az olasz NB I-es csapatok számára mit jelent az utazás… Miközben az olasz ,,csizma” talpában elhelyezkedő Catania felé robogtunk – este héttől másnap délig – a hosszú, végtelennek tűnő utazás során felidéztem, hogy nálunk odahaza milyen problémát jelent az NB I-es csapatoknak, ha például Szombathelyre utaznak. Most 12 órát töltött együttesünk a vonaton, amíg Firenzéből eljutott Cataniáig.
Nézzék csak meg Olaszország térképét: hol fekszik Firenze és hol terül el Catania… Felötlött bennem, ami nyilván elgondolkodtató mások számára is: ilyen körülmények között, a hosszú utazások beiktatásával, nem olyan egyszerű dolog edzési tervet készíteni az olasz szakvezetőknek, sok más szempontot is figyelembe kell venniök.
Ahhoz, hogy Cataniába eljussunk, hajóra kellett szállnunk, hiszen ez a város Szicília közepének keleti részén fekszik. Amikor a vonatunk egyszerűen rátolták az átkelő hajóra, hasonlított ez arra, az ,,átszállásra” amikor Stockholmból vonaton tettük meg az utat és Trelleborgnál vonatostól mentünk át a Balti-tengeren, hogy eljussunk Gdanszkba. Szicíliáig azonban csak félórás a tengeri út, olyan rövid ideig tartott, mint Szántódról Tihanyba a balatoni komp útja.
Amikor Messinába kiszálltunk, arra a pusztító földrengésre gondoltam, amely 1908-ban földig lerombolta ezt a tengerparti várost. Közel százezer ember lelte halálát a romok alatt és a tenger hullámainak a sodrában. Messina lakói ma is megrendülten és félelemmel beszélnek a nagy tragédiról. Három emeletnél magasabb házakat nem is építenek itt.
(…)
Cataniáig közel 100 kilométeres utat tettünk meg vonaton a tenger partján. Csodálatosan szép színek orgiája tárult elém. Az olajfák világoszöld színe a narancs- és citromfák sötétzöldjével keveredett. Kaktuszok óriási feje bukkant fel. Ha ehhez még hozzáveszem a tenger azúrkékjét, nem lehet csodálkozni, hogy olyan sok külföldi keresi fel Szicíliát.
Novemberben a citrom és a narancs még csak zöldellt a lombok között. Ezen a környéken csak decemberben szüretelnek.
(…)
Enyhe, nyárias időjárás fogadott a Jóni-tenger partján, Cataniában.
Tanulságos volt a Fiorentinának a megérkezése is abba a városba, amelynek csapatával vívja meg a bajnoki mérkőzését. Nem mindennapi, hogy mennyire megbecsülik, szeretik más városokban is az egyes nagycsapatok játékosait. Olyan népszerűek, mint a hazai kedvencek. Cataniában, de később más városban is, ahol játszottunk, a Fiorentina játékosait majdnem, hogy a vállukon vitték ki az állomásról. Ütemesen kiáltozták:
-          Sar-ti! Mon-tu-ori! Ham-rin!...
Cataniában közel ezer ember fogadta a Fiorentinát. Persze voltak hátrányai is a megbecsülés sokféle megnyilvánulásainak. Néhányszor például úgy kellett kiszabadítanunk játékosainkat a lelkes fogadók karjai közül, félő volt, hogy nagy szeretetükben összenyomják őket. Vastapsot is kaptak, különösen Hamrin és Montuori volt a legnépszerűbb köztük. Meg is ajándékozták mindkettőt – a mérkőzés előtt, amikor még nem tudták a Catania hívei, hogy talán ők dönthetik el a mérkőzés sorsát góljukkal, a Fiorentina javára. Külön harcot kellett vívnunk, mert az autóbuszba is fel akartak jönni a cataniai szurkolók.
Végül is a gyúrónk, aki azelőtt ökölvívó volt, csinált rendet, persze nem Papp Laci módra…
Ilyen előjáték után, számomra tanulságos emlékekkel, érkeztünk meg a szálláshelyünkre a Hotel Excelsiorba.
Ez itt a legfényesebb hotel. S amikor a vezetőkkel arról beszéltem, hogy mindig a legdrágább helyen száll meg a csapat – ezt a választ kaptam:
-          a Fiorentinának nagyon kell vigyáznia a tekintélyére, ezért a külszín miatt is ügyelünt arra, hogy melyik hotelben lakunk…
Elég hosszú ideig tartott az állomásról a szállodáig tartó út az autóbuszon, s most is csodálkozom, hogy a szálló előtt várakozó gyerekek között sok olyan arcra ismertem rá, akik csak nehezen búcsúztunk el az érkezésünkkor.
(…)
Az első edzés a Fiorentinával Cataniában zajlott le.
Megismétlődtek az állomáson tapasztalt ,,megbecsülési” mozzanatok. Az edzést alig lehetett levezetni, mert a pályát ellepték a civilek. Egy-egy otthoni kirándulásunk vidékre, elég sok kellemetlen közjátékkal járt, de itt mások az akadályok. Itt a nagy szeretet-hullámokból az edzéseken is úgy kell kimenteni a játékosainkat.
Persze, amivel az elutazásom előtt számoltam, bekövetkezett: a nyelvismeret hiánya miatt az első edzést elég nehéz volt irányítanom. De én is és az olasz játékosok is gyorsan túltettük magunkat ezen. A neves olasz labdarúgók, de a fiatalok is mindent elkövettek, hogy megkönnyítsék a munkámat. Roppant nagy odaadással figyeltek. És a szavak helyett segített a sípom. Sípjelzéssel aztán mindent végigcsináltunk az edzésen. De nemcsak sípoltam, hanem meg is mutattam az egyes gyakorlatokat.
 
A Catania elleni meccs volt soron.
Korán találkoztam a játékosokkal a szálló társalgójában. A taktikai megbeszélés csak tíz percig tartott.
Könnyű ebédet fogyasztottunk a mérkőzés előtti órákban. Meglepetéssel láttam, hogy a fiúk nyugodtan kortyolgatják a bort az ebéd közben. Amikor közöltem, hogy számomra ez szokatlan, nálunk a mérkőzés előtt különösen tartózkodnak a játékosok a borivástól, a válasz ez volt:
-          Így szokták meg a játékosok, mert rossz a víz…
Nem volt időm arra, hogy elmondjam: a gyümölcslé vagy paradicsomlé, amely itt bőven van, kitűnően pótolhatná a bort. Indulnunk kellett.
Nem vagyok babonás, de az indulásunk elég sok zökkenővel járt. Nem jöttek idejében a kocsihoz a játékosok. S a legnagyobb meglepetésemre cataniai sofőrünk az úton eltévedt… De lehet, hogy meghosszabbította az utunkat a társasgépkocsin, arra gondolván: mindenesetre nem árthat a Catania csapatának, ha a Fiorentina játékosait a mérkőzés előtt megrázatja egy kicsit…
(…)
Catania csapata ellen 1-1-et ért el a Fiorentina.
A mérkőzés előtt azonnal útra keltünk. Általában az olasz NB I-es csapatok majdnem mindig úton vannak, alig tartózkodnak odahaza, a bázisukon. A Fiorentinának Catania után ugyanis Nápoly volt a következő ellenfele. S mivel Nápoly távol esik Firenzétől, a csapat nem utazott haza. Inkább amellett döntöttek a vezetők, hogy a közbeeső időt máshol tölti el a csapat hasznosan: a szombati cataniai bajnoki mérkőzés után szerdára Siracusában lekötöttek egy edzőmérkőzést az ottani együttessel.
(…)
És másnap korán reggel lebandukoltam a tenger partjára. Szép volt a napfelkelte, A víz fölött röpködő fecskéket figyeltem, milyen barnák errefelé. De láttam köztük fekete frakkosokat is. November volt, bámultam a cikázó szárnyasokat, s eszembe jutott, hogy akadhat köztük olyan is, amelyik föntről, északról talán Óbuda valamelyik fészkéből repült ide délre.
Szerdán a siracusai csapattal játszott a Fiorentina edzőmérkőzést, közel 12 000 néző jött ki, hogy lássa a firenzeieket.
(…)
 Másnap Nápolyba utaztunk.
(…) Azt a tanácsot adom innen, távolból volt játékostársaimnak – főként a fiataloknak –, hogy ne mulasszák el a nyelvtanulást, mert nagy kincs, ha az ember az anyanyelvén kívül más nyelven is beszél. Nekem nem volt módom arra, hogy fiatal koromban tanuljak, a megélhetés gondjai még később is rám nehezedtek.
(…)
A mérkőzés előtt nagy falécekkel húzták le a vizet a nápolyi stadion gyepéről. Már reménykedtünk, hogy simán ,,ússzuk” meg ezt a találkozót a tócsákat tekintve. Kezdésre állt fel a csapat, amikor az eső alábbhagyott. De a láthatatlan kezek, mintha csak erre vártak volna: a kezdést jelző sípjelre, mint valami végszóra, újból megnyíltak az ég csatornái. A pálya talaja újra víz alá került. 0-0-ra állt a mérkőzés szünetig, s nem lehetett a játékot folytatni.
A vezetők este tengeri halászcsárdába vitték a csapatot. Érdeklődéssel néztem e kirándulás elé, kíváncsi voltam arra, hogyan fest majd a nápolyi öbölben fekvő halászcsárda, s milyen halat főznek itt.
Főtt kagyló héjában. Spagetti. Sült rák. Tengeri halak keveréke. Lepénysajt. Paradicsomra sütött sütemény.
Biztattak, kínáltak és én nem akartam különcködni, megettem hát mindent – a főtt kagylót kivéve. Edzettségemet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kibírtam.
Este búcsút akartunk venni Nápolytól, még egyszer rátekintettem a már csendesedő öböl vizére, Capri messzriől pislákoló fényeire és kimentünk az állomásra.
De úgy van az ember ezzel a hellyel, hogy nehezen tud megválni tőle akkor is, ha történetesen valóban el akar menni, mint mi. Egyszerűen nem kaptunk helyet a firenzei gyorsra. Ilyen is van, nálunk sem tud helyet kapni a vonaton egy labdarúgó-csapat, különösen akkor, ha nem foglalják le előre a helyeket.
(…)
Visszamentem Firenzébe, a Fiorentina székhelyére, hivatásom színhelyére, amelyen két héttel ezelőtt csak átutaztam és otthagytam a feleségemet.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://olaszforum.blog.hu/api/trackback/id/tr332585183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

.Frajti 2011.01.15. 12:35:03

Kösz az ízelítőt, óriási!

juliacska.kulka1988 · http://skypesuli.hu 2011.01.19. 19:52:51

tavasszal készülök Firenzébe, most egy kicsit csorog már a nyálam... :)

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2011.01.19. 20:45:05

@juliacska.kulka1988: Naaaaaaa, azért he hozz szégyent szép hazádra! :)
süti beállítások módosítása