Régóta szünetel a szótörténetes sorozat, de miután már hónapok óta nem sikerül beszerezni, majd beszerelni a fregolit, így folyamatosan élő a téma. Magyarázat: a szó, a fregoli természetesen :) az olaszból érkezik. Tényleg, na!
A századfordulón élt egy olasz színész, Leopoldo Fregoli, akiről úgy tudtam, hogy járt Bécsben, s ott meg máshol is igen ügyesen adta elő, különböző ruhákat igénylő, gyakran változó szerepeit. Ehhez pedig szüksége volt egy eszközre, amelyik többé-kevésbé hasonlíthatott a mai fregolikhoz, vagyis a mennyezetre (micsoda szó ez is:) erősíthető ruhaszárító szerkezethez. Körülbelül ennyit tudtam a fregoliról, a fregoli előéletéről, aztán jól eltévedtem a wikipédia világában (egyébként, tudtommal Fábián Zsuzsanna, az elté-ről, az aki a legkomolyabban foglalkozott a témával).
Megtudtam, hogy Fregoli, aki rendező is volt fellépett mindenhol a nagyvilágban, kezdve Rómától – ott született – Londonon és Szentpéterváron át egészen Latin-Amerikáig. De ami talán fontosabb: ha ma egy olasz azt mondja, hogy fregolismo, akkor arra gondol, hogy politikusunk bizony-bizony köpönyegforgató.
Mitöbb Fregoli-szindróma is van. Előbb volt a pszichológiában: ,,a Fregoli-szindrómás beteg váltig hiszi, hogy <<rokonai>>, <<ismerősei>> kicserélt emberek, nem ők, csak olyanok.”, majd annak nyomán a táncművészetben is. A vonal alatt folytathatod! :)
