A zselébe mártott és maffiáról szóló Olaszország, a negédesített Toszkána mellett van egy másik valóság is arrafelé. Egy olyan valóság ahol nem a korrupció vagy a jópofaság, esetenként a majomkodás az úr, hanem a tenni akarás, a munka szeretete, a fantázia. Ez is Toszkána, ha nem is mindig-mindig napsütötte.
A toszkán szigetcsoport egyikén – Gorgona a neve – büntetésüket töltő bűnözők élik életüket. Így van ez 1869 óta. Fontos: élik életüket! S nem következő gazemberségükön agyalnak. A börtönszigeten (Lehetetlen a szó hallatán nem Pillangóra gondolni!) állattenyésztés, növénytermesztés zajlik, s azok a rabok végzik a munkát, akik korábbi intézményeikben jól viselkedtek; vannak közöttük gyilkosok, rablók is (49 fogvatartott és összesen kevesebb mint 150 ember lakja a szigetet). A Repubblica melléklete, a Venerdí a 16 éve büntetését töltő Umbertót idézi: ,,Egy olyan börtönből jövök, ahol 24 órából 22-őt cellában vagy, s bárhová mész, megbeszélésre vagy könyvtárba mindig megy veled valaki. Itt más! Olyan mintha szabad lennék!” Olaszországban sem ez volt az egyetlen sziget – ott volt például Ustica –, amelyik büntetés-végrehajtási helyként üzemel. Ma az utolsó.
Ez is bőven elég kellene legyen ahhoz, hogy a hírek beszámoljanak a Toszkán-szigetcsoporthoz – úgy is emlegetik őket, hogy Le Sette Sorelle, vagyis a hét nővér – tartozó szigetről, de ehhez Olaszországban az kellett, hogy Gorgona néven finom bor szülessen. Hogy történhetett ez? Egy szicíliai rab, Salvatore egyik nap azzal kereste fel a sziget főnöknőjét (Maria Grazia Giampiccolo a neve), hogy ő ért a szőlőhöz, s rendbe tudná tenni az elgazosodott szőlőst. Miután ez megtörtént és az egy hektárnyi terület finom gyümölcsöt termett, Salvatore és benti barátai e-maileket küldtek mindenféle borászoknak, mintegy nyolcvanat. Közülük egyre – s ez éppen elég volt –, Lamberto Frescobaldi válaszolt is nekik. A Frescobaldik ugyanis túl azon, hogy szakmailag a borászok legjavához tartoznak, emberileg is a legjobbak között vannak: felkarolták az ötletet, segítséget küldtek, szakembereket, hordókat, munkaeszközöket, a pince rendbetételéhez szükséges anyagokat.
Az eredmény az lett, hogy 2700 üveg nagyszerű fehérbor született, méghozzá olyan, hogy sokcsillagos éttermek is tehettek az asztalukra belőle. Ráadásul szerződésben rögzítették, hogy a következő három évben is létezni fog a Gorgona bor.
Köszönjük a példát Frescobaldi úr!