Olasz fórum

Olasz fórum

Afrikai történet: a ghánai kakaóföldekről a Serie A-ba és tovább

2015. március 06. - mbemba

donsah.jpgNem akármilyen sors a jelenleg még Cagliariban focizó Godfred Donsahé! Pontosabban az édesapjáé és az övé.

Olaszországban gyakran legjobb esetben is lesajnálólag néznek egy négerre. Donsah édesapja gyakran megélhette ezt: előbb, mikor néhány társával, egy bárkán átjött a Földközi-tengeren (2007 volt), majd mikor egy kalábriai mezőn dolgozott napszámban. Az ő története szépen végződött, mert mikor megelégelte, hogy kihasználják, akkor ismét útra kelt és Északon jobb munkát talált: raktáros lett.

Donsah aláírásáért a Juve, a Manchester City, ... nagyon szívesen fizetne nagyon sokat (kép: Gazzetta dello Sport).

Raktárosként szerzett pénzből pedig megtehette azt, ami minden addigi tettének igazi célja volt: korábban hazakényszerülő fiát ismét elhozta Olaszországba. Túl azon, hogy maga mellett akarta tudni gyermekeit, azt is tudta róla, hogy egy rendkívül tehetséges fiú, aki otthon, Ghánában könnyen elkallódhat. Igen, Donsah 15 évesen már kipróbálhatta magát, illetve a szakértők (a Palermóé és a Comóé) láthatták, hogy micsoda lehetőségek vannak az afrikai őserőben.

Mivel édesapja Északon kötött ki, őt követve a 2013-14-es idényre Godfred (1996. június 7.) a Hellas Verona igazoltja lesz. Ott előbb a Primavera-csapatban bizonyított, de olyannyira, hogy áprilisban a Serie A-ban is bemutatkozhatott – 18 éves sem volt.

Sokan fogadtak volna arra, hogy a Cagliari nagyon jó üzletet csinált, mikor 2 millió euróért elvitte a ghánai veronait. 2018-ig írt alá. Idényenként 150 ezer euro is jár a játékosnak, aki a Zeman és Zola által dirigált csapatban is játszik (16 meccsen 2 gól a teljesítménye). Képzeljük el az apa arcát fia első fizetésnapjakor!

A napokban a Gazzetta dello Sport egy hosszabb interjút közölt, de sajnos elfelejtettem megvenni, így csak a rövidke ismertetőből tudok idézgetni ennek az afrikai sikertörténetnek a megismerése kapcsán.

,,Anyukám vitt az iskolába, én pedig csak ismételgettem, hogy focista leszek!”, ,,Apukám 2007-ben indult el egy bárkácskán, nem egy bárkán! Harmincan voltak rajta, otthon a család nagyon aggódott. Elege volt abból, hogy a kakaóföldön dolgozzon, ahol anyukám máig dolgozik és én is dolgoztam. Higgyék el nekem nehéz: órákat vagy a napon, a kakaónak jól kell nőnie. Biztosíthatok mindenkit, hogy a mienk a legjobb. A veronai barátoknak hoztam is belőle.”

,,15 évesen érkeztem Palermóba, az első csapattal játszottam, Miccoli kérdezte, hogy hány éves vagyok. Sajnos, csak hat hónapig volt tartózkodási engedélyem; haza kellett mennem.” ,,Sokat köszönhetek Acquahnak is, ő a legkedvesebb barátom. Adott nekem pénzt is, de ő ajándékozta az első focicipőmet is. Korábban mezítláb játszottam! Mifelénk keveseknek van cipőjük. Mondjuk úgy, ha 22-en vagyunk a pályán, akkor 4-nek van cipője.”

 

A bejegyzés trackback címe:

https://olaszforum.blog.hu/api/trackback/id/tr497247031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása