A világhírű olasz író, Umberto Eco februárban halt meg, mégis sikerült ismét nagyot alkotnia: feleségét és lányát arra kérte végrendeletében, hogy ne engedélyezzenek a következő 10 évben, egyetlen az emlékére, tiszteletére, munkásságára rendezendő eseményt se. Ha ilyen van, oda nem menjenek el.
Kedves pillanatok lehettek, mikor a bolognai egyetemen pár órával egy Eco-találkozó kezdése előtt hírét vették a testamentumnak. A bolognai repubblica számol be arról, hogy a szervezők természetesen tudomásul vették a mester kérését.
A végrendelet híre után jutott eszembe, hogy Eco talán Bariccótól kapta az ötletet. Baricco egyik regényének (Mr Gwyn) hőse, a sikeres író megunja a szerzőséggel járó fölösleges teendőket és inkább felhagy az írással és fogadalmat tesz, mely szerint ő többet nem nyilatkozik, nem válaszol fölösleges újságírói kérdésekre, nem megy el szakmázni, nem ír egy sort sem kiadói kérésekre, nemet mond kiadói igények olcsó kielégítésére, nem fog pózolni, nem engedi, hogy neve mumifikálódjon (emlékezetből a felsorolás).
Bárhonnan legyen az ötlet, a magam részéről jót kuncogtam és örültem a hírnek.