Nem csalás, nem ámítás a fenti mondat! Bátki Noémi, szinkron toronyugrásban, olasz színekben indult az olimpián és akárcsak az ezüstérmes tékvandós Sarmiento az olasz katonaság kötelékében végezte felkészülését.

 

Az itáliai olimpiai bajnokok, illetve dobogósok egyesületét megnézve gyakran láthatjuk a különböző Fiamme klubnevet, különböző kísérőkkel: gialle, oro, d’argento. Ezen csapatnevek, azt jelölik, hogy az illető sportoló, melyik állami intézmény keretén belül sportol, mert az olaszok így oldották meg élsport finanszírozását. A gialle, oro, d'argento sorrendben a következő szervezeteket jelenti: pénzügyőrök, rendőrök, csendőrök. Mellékesen: a fiamme szó, eredetileg, az egyenruhán lévő hajtókákat jelenti.

 

Van tehát csapata a pénzügyőröknek, a seregnek, a rendőröknek. A finanszírozás jó a sportolóknak, hiszen megbízható háttérrel rendelkező egyesületekben sportolhatnak, egy hatalmas infrastruktúra támogatja munkájukat, de az intézményeknek is megérheti, ha nem is közvetlen anyagi haszonként, hanem azáltal, hogy a sportolók révén a nevezett hatóságok, így rendkívül pozitív üzenetekkel rendelkeznek: népszerű sportolók kapcsán lehet hallani, az amúgy nem mindig körülrajongott intézményekről. Azt hiszem, ezt hívják manapság imázsépítésnek.

 

Nézzük például a sereg eszközeit, sportrendszerét: egy római kaszárnyában, a Silvano Abba nevűben a céllövőknek és a küzdősportok művelőinek, valamint az úszóknak és a triatlonosoknak vannak megfelelő edzőtermeik; híres intézmény továbbá a courmayeuri, ahol a téli sportosok táboroznak; Pisában az ejtőernyősök; Montelibrettiben, Róma mellett, a lovassportokat űzők találják megfelelő körülmények között magukat.

 

Az éremszerzés szempontjából nem a sereg volt a legsikeresebb, hiszen aranyat nem tudtak szerezni, viszont elmondható, hogy a nyolc aranyból hetet állami intézmények sportolói szereztek. Federica Pellegrini az egyetlen, aki egy magántulajdonú egyesületben versenyzik, ő a nagy hagyományokkal rendelkező, a Teverén tréningező Aniene sportolója (1892-ben alapított egyesületről van szó). A győztesek közül legtöbben, hárman a Fiamme orót, vagyis a rendőrséget képviselték (Cammarelle, Vezzali, Minguzzi).

 

Mit is ajánl a fiataloknak a katonaság? A 18 és 30 év közötti fiatalok, akik megfelelő eredményekkel rendelkeznek, esetleg a tehetségük olyant ígér, ami a kiemelkedő sporteredményeket hozhat, megvan a lehetőségük, hogy bevonuljanak a seregbe – egy ösztöndíjat szerezve – és az említett infrastruktúrát használják. Szerződést kötnek és négy évig rendelkezésükre áll minden, amit a katonaság biztosíthat. Vagyis, nem csak a nevezett intézmények várnak rájuk, de az orvosi háttér is, illetve a külföldi és hazai utazásaik szintén a sereg gondja lesz.

 

A katonaság keretein belül tevékenykedő élsportolók pedig nyilvánvalóan, mint annakidején a mi honvédosaink, megkapják a megfelelő rangokat, kitüntetéseket. De lehetőségük van arra is, hogy a seregen belül folytassák pályájukat edzőként, technikai vezetőként, esetleg tornatanárként stb. Marco Albarello lillehammeri olimpiai bajnok például, jelenleg a sífutó nemzeti válogatott kapitánya, mint főtörzsőrmester.