Azt nem állítjuk, hogy ha nincs Tüköry Lajos, akkor ma a Bourbon-stadionban játszanák hazai meccseiket Miccoliék, de azt igen, hogy Tüköry neve ott van lépten-nyomon a palermói utcákon, tereken, mert a helyiek – főleg az érdeklődőbbek – emlékeznek a város 150 évvel ezelőtti felszabadításakor meghalt magyar tisztre.
A körösladányi Tüköry (1830 szeptember 9-én született) itthon Bem seregében Erdélyben harcolt hadnagyként, majd a krími háborúban Guyon és Kmety mellett volt hadsegéd, miután a szultántól kitűntetést kapott. 1859-ben már Észak-Olaszországban a magyar légióban van, és innen már egyenes az út Garibaldi csapatába, az úgynevezett Ezrek közé (körülbelül ennyien voltak a Genova mellől Szicíliába hajózó garibaldisták, akik Nápoly felé vonulva szabadították fel – mondja a hivatalos történelemírás – Délt).
Tüköry az Ezrek (i Mille) vezérkarában volt, ami nem volt akadálya, hogy a palermói harcokban részt vegyen. Ebben a csatában küzdve a város egyik kapujánál (Porta Termini) bal lábát golyó érte, ami miatt amputálták lábát, de életét megmenteni így sem sikerült, június 6-án meghalt. Garibaldi vörösingesei már előtte bevették a várost.
Tüköry temetésén, 7-én, Garibaldi mondott gyászbeszédet és ezredessé léptette elő. A temetésről magáról nem számol be Cesare Abba az Ezrek krónikása, viszont Tüköry alakja többször feltűnik könyvében, valamennyi alkalommal magasztalva a magyart. Abba könyve egyébként jegyzetek összessége, melyeket a szerző, Garibaldi katonájaként jegyzetelt napról-napra az Ezrek vonulásakor. A jegyzetekből könyv csak 20 év múlva lett, miután Carducci, a költő meggyőzte Abbát, hogy szép és jó dolog, amit csinált, vagyis nagyszerű emléke az egységes Olaszországot megteremtő harcnak.
Garibaldi vörös ingesei 150 év múlva
A könyvben Abba megörökítette Tüköry végzetes sérülése után mondott szavait is: ,,Menjetek, menjetek előre, menjetek, hogy az ellenség ne foghasson el itt!” – mondta azoknak, akik segítségére siettek.
Tüköry mellett több magyar is volt a Garibaldi-féle seregben. Talán Türr István és Éber Nándor (volt ő a Times haditudósítója is) szerepe volt a legfontosabb. Utóbbi volt, aki a város kiváló ismerőjeként a Porta Termini felőli betörést javasolta, Türr pedig bár súlyos sérülést szenvedett, de Garibaldi megbízásait teljesítette a következő hetekben is; később Nápoly kormányzója lett, azonban ismertebb azokért a munkáiért, amelyeket a Panama- és a Korinthoszi-csatorna kapcsán fejtett ki. Ő 1908 Budapesten halt meg.
Türr kérésére Garibaldi magyar légiót szervezett, melynek létszáma mire Messinába értek – vagyis a sziget másik felébe – már majdnem 100 főre emelkedett. Garibaldi egyébként ígéretet tett, hogy a magyarok hazatérését, függetlenségi vágyát olaszok fogják segíteni. Garibaldi komolyan gondolta, a király és a politikusok nem. És törekedjünk az igazságra:) rövidesen a helyzet is megváltozott.
150 év múlva Palermóban felidézték a történeteket. Az utcákon fegyelmezett bourbonok és jól táplált, meg rokonszenves idős garibaldisták masíroztak, ahogy kell.