Olaszország-Grúzia 2-0
Udine 23 ezer néző
Buffon – Zambrotta, Legrottaglie, Cannavaro, Dossena, Pirlo (Palombo 46.), De Rossi, Aquilani, Camoranesi, Toni (Iaquinta 70.), Di Natale (Del Piero 55.).
Gólszerző: De Rossi (16., 90.)
Ezúttal is hiányzott a spiritusz a világbajnok csapatból, de most simábban sikerült nyerni, mint szombaton, Cipruson. Ezúttal 2-0.
Tehát, gyengén muzsikált a világbajnok gárda, de persze általánosítani most sem szabad: De Rossi megmutatta a legjobb énjét és Buffon is biztosította a nyugalmat, akárcsak Cannavaro. De Rossi első gólja pedig csak meszesedéssel felejthető.
Ami az említettek teljesítménye mellett még örvendetes, hogy az újfiúk egészen talpraesettnek mutatkoztak. Legrottaglie, aki talán nem is volt szászázalékos állapotban úgy oldotta meg a nejéz feladatokat, hogy az szép a jövőre nézve. A becserélt Palombo szintén megmutatta milyen fából faragták. Nagyon keményből. Aztán a liverpoolos Dossena átvette a sérült Grosso helyét és ha kellett száguldozott a szélen. A nem világbajnokok villogásai közé kell tenni Di Natale alakítását is. Míg pályán volt a legjobbak közé tartozott.
Lippi a meccs után – mikor azt firtatták, hogy Gattuso helye mennyire biztos a jövőben – elmondta, hogy a győzelmet a Gattuso, Gamberini, Grosso hármasnak ajánlja. Világbajnok válasz, hiszen ezzel a kérdésre is válaszolt, meg azt is elmondta, hogy sérültek nélkül, akár, jobb játék is lehetett volna. De amúgy is hozzátette, hogy nem látott lelkesítő futballt. Nyilatkozatában benne volt az is, hogy egy hónap múlva olajozottabb lehet a gépezet, miután a játékosok túl lesznek az idény elején és jobb fizikai állapotba kerülnek
Konkrétan a meccsről: lendületes volt az elején a csapat, azonban De Rossi gólja túlságosan nyugtató volt. Olyannyira, hogy a grúzok egy ordító helyzetig is eljutottak, de a tizenéves Kenia hibázott (Héctor Cúper az Inter korábbi mestere a grúzok trénere, aki az edzéseket Grúziában is olasz nyelven vezényli! – az egyik Rai kommentátor szerint). Nem jutottak el a labdák Tonihoz és a támadójátékot csak Di Natale jelentette.
A második félidő elején bejött helyére Del Piero, aki nem volt ugyannyira jó, mint az Udineben hazai pályán játszó virgonc csatár. Ahhoz, hogy ismét pezsgés-pörgés legyen – na persze, azért nem olyan nagyon-nagyon szédítő –, ahhoz egy másik udinei kellett. Pontosabban egy ex-udinei, Iaquinta. A derék Vincenzo sokat küzdött és bizonyította, hogy harcosságára még Grúzia ellen is szükség lehet.
Mindenképp tegyük hozzá a végén! De Rossi gólja, ha pár perccel korábban jön, akkor kevesebb a körömrágás.
De Rossi csodagólja. HÚÚÚÚÚÚ!
