Meglepődtem megint, saját cikke van, ami le van fordítva ilyenre és olyanra, meg nem is akármilyen információkat találni róla. Hogy San Remót nyert az tudnivaló, de hogy Grammyt is az kevésbé (1958, Legjobb lemez, Legjobb szám). Meg hogy Amerikában tizenhárom hétig vezette az eladási listákat.

 

Az meg kifejezetten kedves, ami a legendás sorok történetére vonatkozik. A szerző és énekes (cantautore) Domenico Modugno a Volare, oh, oh sorok kapcsán felidézi a pillanatot, mikor feleségével a római házuk teraszáról az azúrkék eget kémlelték. Franco Migliacci szövegíró viszont úgy emlékszik, hogy Chagallnak egy alkotását (Le coq rouge - A vörös kakas) nézve születtek a legendás sorok. Aztán Modugno olyat is mondott, hogy Migliaccival a Milvio-hídon át sétáltak, mikor jött az ihlet, amelyik a Di blu m’ero dipinto szövegrészt létrehozta és abból kelt életre az egész szám. Aztán később Migliacci úgy emlékezett, hogy az egész egy szörnyű éjszaka szüleménye.

 

Lábjegyzet: a világslágerről Fülöp atya kapcsán is volt szó!