Olaszországban nemzeti ünnep van. 150 éve született meg Olaszország.

Marcello D'Orta kisdiákjai annak idején írtak házit ebben a témában. A cím a következő volt: Cavour, Garibaldi, Mazzini: a Risorgimento e három nagy alakja közül melyik áll hozzád a legközelebb?

Énhozzám Garibaldi áll hozzám a legközelebb, mert két világ hőse, és így Olaszországnak most nem kell többet röstelni magát, ha Amerikába megy.

Én tudom mit csinált Garibaldi: elindult Quartóból a Volturnóig (Garibaldi csapata a Genova melletti Quartóból indult, s missziójukat – némiképp elnagyolva – a Volturno folyónál – Nápoly közelében folyik a tengerbe – fejezték be – szerk.), de nem abból a Quartóból, amelyik Nápolyhoz közel van, hanem egy másik Quartóból, amelyik messzebb van.

Úgy csinálta, mintha a nagy olasz kerékpárversenyen volna, amig meg nem érkezett Marsalába. Marsalába otvoltak a nápolyi és szicíliai kettős királyságba lakó burbonok, és megverte őket.

1000-ren voltak. GARIBALDISTÁKNAK nevezték őket.

1000-ren voltak.

Tiszta pirosban jártak, mind a Liverpul.

Aztán mentek, mentek föl Calabriába. Calabriába másik burbonokkal találkoztak. És leverték őket. És mentek tovább fölfelé. Ment, ment, ment, elértek Nápolyba, pont oda, ahol otvolt mind az összes nápolyi burbon. Na ahogy meglátták, futottak ám előle, futottak Gaetába, Ischiára, Frattamaggioréba, ki merre látott. A király erre az alvilági huligánokat hivta segítségül, de a huligánok amikor kiszabadultak a börtönből csak még jobban fölnyomták Garibaldit és ráadásul huligánabbak lettek mind azelőtt.

Amikor Garibaldi Olaszország királya lett, az 1000-rekből tetszés szerint: hercegeket, lovagokat, képvisellőket csinált. Akik rosszul lőttek, azokból nem tudom mit csinált, talán hordárokat.