Mai írásom a Formula 1 egyetlen kétszeres olasz világbajnokát, Alberto Ascarit mutatja be.
Mind a mai napig „Ciccio” – ez a beceneve, magyarul töpörtyűt jelent – volt az a versenyző a 114 olasz közül, aki elmondhatja magáról: „kétszeres világbajnok vagyok.”
1918. július 13-án született Milánóban, édesapja autóversenyző volt. Talán ez is hozzásegítette Albertót, hogy a lóerők rabja legyen örökre.
Ascari 18 évesen kezdett el versenyezni és ráadásul nem is a négykerekűeket, hanem a motorkerékpárt részesítette előnyben. 1940-ben egy Ferrari T815-ös modell jelentős pálfordulást hozott Alberto pályafutásában és az autóversenyzés felé terelte vonzalmát. A világháború évei alatt a Maseratihoz került, de a frontokon kialakult helyzet lehetetlenné tette a versenyzést, amit a béke eljövetele után lehetett újra folytatni.
A világégést követően csapatot váltott, mert felfigyelt rá a Ferrari vezetője, Enzo Ferrari.
A következő szezonban áttörés következett pályafutásában, elérte első pole-ját és azt kihasználva az első győzelmét. Mindez 1951. július 29-én a Nürnburgringen történt vele.
A következő hazai (monzai) futamon 3. rajthelyről tudott nyerni az olaszok nagy örömére!
Íme egy rövidke videó a monzai futamról:
https://www.youtube.com/watch?v=MXkEYXKlnxo
Az 1952-es évnek már az egyik esélyesként vághatott neki, mint előző évi konstruktőr világbajnok.
Az első indianpolisi futamot kivéve – itt csapágy gondokkal küzdött – egész évben hibátlanul ment a Ferrari. Megnyerte első rajthelyről a belga, francia, német, holland és az olasz GP-t, Silverstoneban 2. rajthelyről tudott győzni. 1952. szeptember 7-én hazai pályán ért először „csúcsra”, fölényesen hódította el az első vb címét!
Elképesztő, már–már schumacheri nyerőszériát produkált Ascari és ezt a következő szezonban is folytatta. Még Michael Schumacher sem tudta elérni azt, hogy zsinórban 9 futamot nyerjen. Ascari rekordja azóta is megdönthetetlen!
1953-ban első helyen intették le Belgiumban, Argentínában, Agliában, Hollandiában és Svájcban. Ezek a futamgyőzelmek elegendőek voltak Ascari számára, hogy másodszor is világbajnok lehessen.
A megnyert két világbajnoki cím után új kihívást keresett, de számítása nem jött be a Maseratinál majd a Lanciánál. 1954-ben csalódás-csalódást követett, alig tudott elfogadható eredményt elérni. A Forma 1-es futamok közül az összes versenyén műszaki probléma akadályozta célba érését.
1955-ben Monacóban túlélt egy nagy balesetet, amikor autója féke felmondta szolgálatot és az áttörve a korlátokat egyenesen az öbölbe zuhant. Ascari kiúszott a partra a nagy bukás után. Erről a balesetről van egy videó:
https://www.youtube.com/watch?v=vtxrp52PeDE
A monacói futam után pár nappal (1955. május 26-án) egy barátja Ferrariját próbálta ki pár tesztkör erejéig Monzában. Ez a tesztelés sajnos halálos véget ért, az azóta róla elnevezett kanyarban (Ascari sikán) vágódott ki a pályáról nagy sebességgel és életét már nem tudták megmenteni.
Alberto Ascari 36 évet élt, a sors kegyetlensége, hogy pár nappal élte túl édesapját, aki szintén ilyen idősen hunyt el ugyancsak baleset során.
1992-ben beválasztották a Formula 1 Hírességek csarnokába. Rómában utcát neveztek el róla, egy angol autós manufaktúra pedig a nevét kocsijaihoz rendelte (Ascari Cars).
A kétszeres olasz világbajnok 9-es győzelem-széria rekordja azóta is Forma 1-es csúcs.
„Ciccio” Ascari az autósport legnagyobb pilótái közé emelkedett rövid, de fantasztikus pályafutásával.
Ascari 32 Forma 1-es GP-én indult és ezek közül 13-at megnyert további 4 futamon még dobogóra állhatott. Versenyzői évei során 6 év alatt 8 autómodellt vezetett 19 csapattársa mellett.
