Vannak, akik éremben számolnak, vannak, akik aranyban. Vegyünk mindkettőre egy-egy példát: Raffaele Pagnozzi, az olimpiai csapatvezető azt mondta, hogy 30 éremmel ő már elégedett is, pontosabban az már nagyon szép produkció lenne (nem akármilyen figura lehet ez a Pagnozzi, hiszen dolgozott ő vezetőként az asztalitenisz, kézilabda, tenisz, kosár-, majd röplabda szövetségnél, de próbálta felvirágoztatni a táncszövetséget is.). A 30 érem terve máshol is elhangzott.
Izmos az olasz csapat. Magnini is.
Az olasz Yahoo szavazásán, a legtöbben úgy gondolják 6 és 10 arany között gyűlhet össze. Én a 11 és 15 közöttire böktem.Az érmek többségét a vívóktól lehet várni, talán, bár Baldini kizárásával, egy éremmel kevesebb is lehet. Athénban 7 érmet szállítottak a vívók és a kilátások most se rosszak: a Vezzali-Trillini-Granbassi tőrvívó női hármas sokat tett már le az asztalra és Vezzali, meg valaki még egyéniben is fog hozni nemes érmet. Kardban ugyanúgy erős az azzurro és azzurra had. Montano és Tarantino egyaránt hoztak érmeket már Athénból is. A már emlegetett Vezzaliról annyit, hogy az 53 kilós campionessa Atlantából, Sydneyből és Athénból egyaránt hozott aranyat. Ezek után, nem annyira meghökkentő, hogy a Sports Illustrated 5 aranyat adott oda a vívókülönítmények.
Ha nem is ennyi medáliát várnak el az úszóktól, de bizony-bizony csalódás lenne, ha nem érkeznének érmek a vízből. Federica Pellegrini 200 és 400 gyorson esélyes, Alessia Filippi sem lesz utolsó 800 gyorson és 400 vegyesen. Aztán a fiúk között világbajnok van Filippo Magnini szerény személyében, de Luca Marin is reménykedhetne, ha nem lenne ott előtte Cseh Laci és Phelps.
Aztán ott van a kerékpárosok királya, Bettini, világ- és olimpiai bajnok, aki az országúti versenyen egyértelműen csak az a legnemesebbel lenne elégedett. 2004-ben sikerült neki.
Atlétikában is jellemző az, ami a többi sportágra is jellemző: klasszis versenyzők vannak, viszont nincs közöttük egyértelműen aranyvárományos: Alex Schwarzer, 50 kilométeres gyalogságban ért el harmadik helyet kontinentális és világversenyen, a Los Angeles-i születésű Andrew Howe, bár fontos heteket hagyott ki a felkészülésből, távolugrásban ott lehet a dobogóért tülekedők között. Rúdugrásban Gibilsco, a maratonin pedig Stefano Baldini, athéni aranyérmes fog vitézkedni.
A kajakos Josefa Idem, a maga 44 évével még mindig esélyes az éremre. Antonio Rossi, aki ugyanúgy rutinos, mint Idem, nem csak azért megy, hogy zászlóvivő legyen.
Dzsúdóban is álmodoznak versenyzők és szurkolóik: a nápolyi Maddaloni a férfiak között, a nőknél Scapin fog megküzdeni a dicsőségért.
A lövészek és íjászok között is vannak nagy bajnokok. Az utóbbiak közül Marco Galiazzo már Athénban is úgy célzott, hogy arany lett belőle. A céllövők között különböző műfajokban, szintén kinéz jó pár érem, hogy meglegyen az összesített 30.
Ugyancsak képesek a kiugró eredményre az ökölvívók: Cammarelle és Russo világbajnokok, Domenico Valentino pedig mindössze egy meccsnyire volt ugyanettől a címtől.
A tornászoknál Vanessa Ferrari, a széllovasok között pedig a három olimpiáról is érmet hozó Alessandra Sensini lehet képes az aranyra is, akár.
Aztán ott vannak a csapatsportágak! Nagy-nagy csalódás, hogy sem női fronton, sem a férfiaknál a kosarasok nem jutottak ki.
A férfi vízilabdázók nincsenek számon tartva az esélyesek között, míg a lányoknál akár az arany is becsúszhat. Jellemző, hogy van olasz fogadóiroda, amelyik a feltett összegnek mindössze 3 és félszeresét fizeti, arany esetén. Sokáig azt gondolták Itáliában, hogy a röplabdások is ez a kategória, de mára oda a magabiztosság, mivel Brazília, Kína, Japán, Németország el-elverték az utóbbi időben a talján lányokat. A fiúk, amúgy sem tartoztak a favoritok közé, legalábbis Brazília és Oroszország magasabban jegyzett csapat.
És akkor még nem volt szó a calcióról. Ők ezalatt vannak!
10-15 arany? A leírtak után, átgondolva, tényleg melléböktem a tíznél több arannyal. Talján 10.
