Először is Materazzi újra a régi! Farag, talpal, szájal, tiltakozik, szitkozódik, átkozódik! Egy biztos, ezzel nem fog Lippinél előrébb jutni, pedig szükség lenne rá, de Vieira is kitett magáért: aki a közelébe volt abba belerúgott, de ez nem is volt meglepő; az sokkal inkább az volt, hogy a mindig higgadt Cambiasso irtózatosan eltorzult arccal bömbölt, Balotelli és Ibrahimovic hozzájuk képest maguk voltak egy Sanax-reklám.

 

De nem ezzel kellett volna kezdeni, mert ez a meccs a Samp érdekérvényesítő erejéről szólt, ami a közönségnek, a körülbelül 10 ezer genovainak maga volt a jutalom. Megérdemelték a sikert ők is, hiszen olyan hangerővel voltak a csapat mellett, hogy az már szurkolástörténeti is lehet. Cassano pedig nagyvezérként a pályán és a lelátón is vezényelt. A Sampnak csak gratulálni lehet!

 

Akárcsak Ibrahimovicnak, akinek gólja és emelése a kapufára – főleg utóbbi (1,10-nél) – Maradonát, Van Bastent, Pelét idézte.