A bennmaradásért küzdő, közvetlen érintettek között (Garamvölgyi is így mondaná) a Reggina volt a legkevésbé eredményes: Reggina-Juve 2-2. Ranieri úgy érzi szörnyű periódus (momentaccio) közepén van csapata. Ez így van, csak alighanem ezt úgy érti és érzi a szakember (jaj, Istenem mennyi párhuzam jut eszembe!), hogy ahhoz neki csak a legminimálisabb keze van. Nem akar bemenni a labda – tény, hogy megnézve az összefoglalót Iaquinta tényleg úgy érezheti, hogy el van átkozva! (Iaquinta amúgy Kalábriában született) Na persze, nem vagyunk olyan kiskutyák, akik a dombra mennének elintézni a dolgunkat; szóval, sajnálkozhat a reggiói squadra is, hiszen Cozza és Corradi sérülésből visszatérve nem vállalhattak egész meccset, meg hát kétszer is vezettek. Cristiano Zanetti reméljük, hogy sok-sok gratulációt kapott gólos visszatéréséért. Végigjátszotta a meccset!

 

A Bologna legyűrte a Genoát, 2-0-ra. Az első félidőben már ki is alakult a végeredmény. Egyébként, a sérüléséből visszatért Milito az első perctől játszott és érdekes, de – nem állítjuk, hogy köze lenne a lényeghez – mégiscsak érdekes, hogy eddigi 16 gólját a második félidőben szerezte. Iszkol a kieséstől a Torino is, aki a Sienát 1-0-ra verte. Mindez nagyrészt Rolando Bianchi érdeme: az előző fordulóban a Milan ellen is hatalmas lövést eleresztő csatár, ezúttal sarokkal szerzett gólt, de előtte még kapufát is lőtt. Aztán a Lecce is begyűjtötte a három pontot: Lecce-Catania 2-1. A cataniaiak kapujában a fiatal pozsonyi születésű Tomas Kosicky állt. Munari és Tir(ibocchi) a hazai gólszerzők. Ott lebegett a stadion felett az egyenlítő gól, aztán ott fennmaradt.

 

Aki leginkább sajnálja az itt említettek sikereit, az a Chievo. A Ceo az Udinese ellen hazai pályán kapott ki 2-1-re. Ezúttal nem fizetődött ki a támadójáték, merthogy a friuliaknak nagyon megy a szekér. Pellissier ezúttal nem igazán örülhetett a góljának. A Roma, az Inter és a Genoa következik most a derék-tökös kiscsapatnak, és nagyon kellenek a pontok. A jelen helyzetet lásd alól.

 

A Milan jól elverte a Palermót (3-0), kellett ehhez az is, hogy a 10. percben a Milan olyan 11-est kapjon, amelyiket nem biztos, hogy mindenki annak látott (hú, de nem szeretem ezeket a fordulatokat). És ha már szokás szidni Ancelottit, tegyük hozzá azt, hogy Flamini a jobbhátvéd helyén remekel. Sebessége van a Milan szárnyának és ez komoly előrelépés. Ennél nagyobb előrelépés csak az, hogy Kaká ismét remekel. Pippo pedig Pippo, mit lehet ehhez hozzátenni! 150. Serie A-gólját helyezte el. A második félidőt tíz emberrel küszködte végig a Palermo.

 

A Roma is komoly verést kapott, a galiba azonban az, hogy náluk nagyobb volt a tét (Fiorentina-Roma 4-1)! Egyértelmű, hogy nem ezt érdemelte a Roma, de az is egyértelmű, hogy Cassettiből nem lesz jó középhátvéd, különösen, ha olyan emberek akarnak mellette valamit, mint Gilardino. A rómaiak lassan süllyedtek el, eleinte még Totti pöckölései, Brighi betörései jelentettek fenyegetést, de aztán egyre inkább csak Firenze volt, különösen, hogy Cassetti felsőlécet talált, meg még inkább, mert Pizarro pirosat kapott, miután az ipari mennyiséget futó Semiolival kakaskodott. Spalletti szerint a vereségnek, az ismét gyenge eredményeknek idegi és pszichés okai vannak.

 

Pszichésen jól van viszont a Samp-tábor, hiszen ott vannak az Olasz Kupa döntőjében és bebizonyosodott vasárnap ebéd után, hogy ha nincs Pazzini, akkor is van gól. A 20.-at még nem betöltő Guido Marilungo két gólt is lőtt. A viareggiói ifi torna legjobbja – Golden Boy a cím neve – először volt kezdő és kétszer fejelt szépen. De az igazi nagymenő már megint Antonio Cassano volt, a yahoo 8 és felest adott, ami nem szokásuk (a Juvenek hármat vágó Pellissier 8-asra volt jó). És hát a Cagliari minőségét jelzi, hogy ennyi gyönyörűség ellenére is sikerült a pontszerzés, vagyis Samp-Cagliari 3-3.

 

Rossi edző szerint sem a fejeket, sem a lábakat (itt a frissességre értendő) tekintve nem álltak a legjobban a hazaiak, ezek után nem véletlen, hogy: Lazio-Atalanta 0-1. Doni és Floccari ismét csatasorban volt, de Doni még nem az igazi, ráadásul most megint sérülés miatt ment le. Első gólját szerezte a bergamóiak egyik kedvence, a nagy harcos hírében álló Talamonti, aki a Lazio igazoltja is volt.

 

Aztán jött az esti meccs, majdnem olyan hangulatban, mint amilyen Zürichben volt a magyar-kanadai meccsen. De Nápolyban voltak panaszos hangok is. Ezek azt rótták fel Cannavarónak, hogy a Juvet választotta. Nyomaszthatta az is a hazaiakat – ha nyomasztja őket bármi is, bármikor –, hogy csapatuk január 11. óta nem nyert! Az Inter ellen azonban menni szokott – nyertek egy éve is – és akkor is Zalayeta volt a gólszerző, most is egy nagyon tetszetős góllal boldogította az övéit. A meccset nem láttam, ezért nem elemzek, de idézném Donadonit: ,,Ezek a meccsek nagyon felmérgesítenek! Az első Inter ellen, teltházas meccsen könnyű motiváltnak lenni, de hát mindenki ellen így kell játszani. Ezt kell megérteniük a srácoknak!” Donadoni fején találta a szöget!

 

 

34. forduló következik: Bologna-Reggina, Inter-Lazio (szombaton mindkettő), Udinese-Atalanta, Palermo-Cagliari, Roma-Chievo, Juve-Lecce, Catania-Milan, Siena-Napoli, Fiorentina-Torino, Genoa-Samp.

 

Állás: Inter 74, Milan 67, Juve 65, Fiorentina 58, Genoa 57, Roma 52, …, Chievo 34, Torino 30, Bologna 29, Lecce 27, Reggina 24.

 

Gólkirályok akarnak lenni: Di Vaio 21, Ibrahimovic 20, Gilardino 18.