Én nagyon sajnálnám, ha egy sötét éjszaka a Déli pályaudvaron az ötös vágányon tovább menne a vonat tíz-tizenkét méterrel, mert akkor azon venném észre magam, hogy nem találom kedvenc uzsonnázó, reggeliző helyemet.
Nem a külcsín miatt lehet szeretni az Adria Büfét, meg környékét, hanem azért, mert az ember ott is ehet valami finom olaszt, ahol nem számít rá. Méretei miatt sem mutathat sokat az olasz kaják sokfélségéből a büfé, viszont piadina az van (a piadinát lehetne úgy is magyarra fordítani, hogy romagnai lepénykenyér). És ezt a piadinát nagyon finomra sütik itt is. Elfér benne minden: sonka (igen, kinti), mortadella, mozzarella, rucola (borsmustár), paradicsom,…
Van kisebb és nagyobb is a piadinából. A kisebbik 400 forint. Tudok nagyétkű lenni, de ez néha még elég is tud lenni. Minden Olaszországból érkezik – a zöldségeket leszámítva (a frissesség miatt jól is van ez így). És innen jut eszembe, van az Adriában: olasz kávé, Lemonsoda, meg Birra Moretti, meg kedvesség.
Szóval a helyi asszonyság nagyon-nagyon kedves (mindig ő van ott), lehet vele gyakorolni az olaszt – akkor is, ha törékeny még (a törékeny az olaszra vonatkozik). Maga mondta. Olaszul. Mert kinn tanulta a vendéglátást, amit épen hazahozott.