Eddig úgy volt, hogy mikor befejeződött egy Serie A-forduló, akkor első három kérdésünkben ott volt: és Koman játszott? Mit csinált?
Ettől az idénytől kezdve úgy néz ki, hogy négy játékosunkért is izgulhatunk. A sampos Koman Vladimir mellett Vass Ádám és Feczesin Róbert a Bresciában próbál meg bizonyítani, illetve ott lesz Rudolf Gergely is, aki majd Komannal játszhat városi derbit a Genoa embereként.
Nem kell azonban nagyon meglepődni, ha augusztusban valamennyien a kispadról fognak indulni. (itt az első giornata, meg a többi!) Övék a feladat, hogy a kispadról indulva eljussanak a San Siróba.
Harcos Vass
A legbiztosabb helye a kezdőben úgy tűnik, hogy Vassnak van. A szeptemberben 22 éves középpályás 2007 óta van Bresciában, és valamennyi edző a kezdőben számolt vele. Edzői – még gyakrabban az újságírók – szaporán dicsérték a Fradiból indult középpályás dinamikus játékát, labdaszerzéseit, illetve, hogy a labdákat jól osztja le társainak – ugyanakkor tegyük hozzá, hogy nem nélkülözhetetlen játékos, a gazzetta péládul nem írja a kezdő tizenegybe. Az előző idényben 27 meccsen szerepelt (42-ből). Két gólt is szerzett.
Rosszabbul áll Feczesin szénája (ő egyébként a 24-et töltötte februárban), elsősorban azért, mert Caracciolo és Possanzini, a két csatár csapatának talán legbiztosabb pontjai, nem csak Iachini edzőnél, de már évek óta: Caracciolo a bresciaiak gólkirálya volt 22 góljával; a 34 éves Possanzini pedig a csapatkapitány. Mindkettejüknek van élvonalbeli rutinjuk.
Ziegler és Koman az őszre készülnek
Koman a minap kapta meg a 11-es mezt, ami jó jel, de persze nem garancia a standard csapatba kerüléshez. Véleményem szerint Di Carlo edző mentalítása segítheti reménységünket, hiszen ő Venturához (Bari) képest – és amúgy is – egy kevésbé taktikus edző, inkább hisz a küzdő játékosok lelkében, magyarán szereti a küzdeni tudó, nagy munkabírású játékosokat, akik ráadásul focizni is tudnak. Koman pedig ilyen, ráadásul a baloldali középpályás hiányposztnak számított a Sampban – nyilatkozott erről Di Carlo is. A nápolyból érkező Mannini játszott ott, méghozzá egészen jól, de vetélytársa nem volt. Hogy számoltak Komannal, az biztos, hiszen még az előző idény közben – nem a legvégén – Garrone elnök arról beszélt megemlítve két-három nevet – köztük a Bariban szereplő ungvári fiúét –, hogy tehetséges fiataljaikat visszavárják. Ráadásul a balon focizó svájci válogatott Ziegler iránt a pézhegyek felől hatalmas az érdeklődés, és ha nyáron nem is, de télen elengedhetik a helvét válogatottat. A barátságos meccseken Koman jól focizott (ott a Samp előtt a BL-selejtező augusztus 17-18-án és 24-25-én).
Koman már 2007 áprilisában, 18 évesen bemutatkozott a Samp nagycsapatában. Hogy karmesterként is szerepet kapjon a genovaiaknál, egyelőre nem valószínű több nyomós ok miatt sem. Hosszú lesz a Sampdoria idénye, reméljük, hogy a 11-es mezet gyakran látjuk a BL-ben, a Serie A-ban, a kupában egyaránt.
Cassanóék szombaton Kölnben játszanak fontos előkészületi meccset Podolskiék ellen.
És akkor ott lenne Rudolf is. A 25 éves támadónak nagyon nehéz dolga lesz, mert óriási a konkurenciája, bár az előnyére válhat, hogy több pozícióban is játszott már. A Genoa támadójátéka alighanem Tonira, a világbajnok csatárra fog épülni, őt segít majd kiszolgálni Palladino, Palacio, Suazo, Van den Borre (Portsmouthban volt kölcsünben), de ott van Sculli is. Mind hihetetlenül dolgos, ügyes és villámgyors játékosok, ráadásul ott van a két Milánóból érkezett fiatal Zigoni (Milan) és Destro (Inter) is. A Genoa a Seria A-csapatok között is a leglendületesebben, legagresszívebben játszók egyike. Acquafresca alkalmas arra, hogy aládolgozzon Toninak, de talán a langaléta helyettesítésére is jó. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a Genoa vezetői eladják Scullit vagy Palaciót – előbbi iránt nagy a kereslet.
Még lehetne sorolni ellenérveket, azonban Rudolf mellett szól, hogy sok pozícióból tudja segíteni csapatát; az előző idényben a BL-ben is bizonyított a magyar támadó: felvette az ellenfél diktálta tempót és érvényesült is (A Bölöni által felfedezett Rudolf maga is említette, hogy az elsőszámú kihívás talán a nagy-nagy iram lesz); Gasperini, az edző következetesen és kifejezetten támadó felfogású csapatot küld a pályára, otthon, idegenben egyaránt.
Az viszont baj, hogy Rudolf kénytelen-kelletlen sok felkészülési meccset hagyott ki; gyakran a kerettel, de külön edzett.
Sok szerencsét a négyeknek!