Ami szemet szúrhat mindnyájunknak, az nem más, mint, hogy a talján klubok cseppet sem fukarkodtak a nyáron a játékosvásárlással. Ezen az oldalon szépen megtekinthető ez a fajta tabella. Nem sokkal maradt le az első osztály az angol PL-től, míg a bevételi oldalt tekintve magasan rávert a többiekre, de még így is deficites a calciomercato. Egyre több a külföldi játékosok száma, szinte az 50%-ot verdesi. Nem baj ez, ha jók ezek a spílerek, de kérdem én: hol vannak a fiatal olasz tehetségek?! Egyáltalán van még utánpótlásnevelés?! A top csapatok és akik azzá akarnak válni költöttek természetesen a legtöbbet. Nagy pénz nagy foci. A Juvét például csak a Man City és a szintén "elarabosodott" PSG előzte meg, de a Roma is ott büszkélkedik a maga ötödik helyezésével. Míg a bevételi oldalt tekintve nem meglepetés a Palermo, az Udinese és a Genoa jelenléte – ezen gárdák a 3-5. helyet foglalják el.

 

Na de mit is várunk a bajnokságtól? Jó meccseket és kiélezett küzdelmeket az Európába utat nyitó helyezésekért. A két milánói gárda most is kimagaslik a mezőnyből. De leginkább a piros-fekete alakulat. Jól tettek-vettek a nyáron, Galliani a végén csak szerzett 1-2 "Mr. X"-et magának. Nagy előnyük nekik, hogy egybemaradt a csapat, "túladtak Pirlón" és tényleg jól igazoltak. Taiwo nagy fogás lehet és ha Aquilani újra római önmagát idézi, akkor ő is. Megszerezték Nocerinót, megvan az új Gattuso? Na és ott játszik Ibra: ergo ők lesznek a bajnokok (ha a Juventusnak adjuk a 2005-ös és a 2006-os Scudettót, zsinórban 7-szeres bajnok a svéd). Talán az Inter most lépéshátrányban van a városi riválissal szemben: új edző, új szisztéma. Elment Eto’o szupergázsiért Dagesztánba, helyére Forlán érkezett. Gasperini a háromvédős játékot erőlteti, több-kevesebb, de egyelőre inkább kevesebb sikerrel. Aztán vérfrissítés gyanánt érkezett a lassan kicsit öreggé váló keretbe, Zárate és Poli. Kíváncsi leszek, hogy mire lesznek képesek ők itt? A nyári felkészülés során nagyon csoszogott ez a difesa a tre (háromvédős felállás), de Gasp bácsi jó szakember hírében áll, szóval a Nerazzurri híveknek, nem feltétlenül kelll szomorkodniuk.

 

A divatváros után pedig érkeznek a többiek, akik jószerint közel hasonló eséllyel pályáznak a dobogóra. Ezt a kvartettet a Juventus, a Lazio, a Napoli és a Roma alkotja. A Juve vasárnap ebédidő tájékán már be is mutatkozik az új csillogó-villogó kacsalábon forgó palotájában. Nagy előny lesz ez az elkövetkező években a zebráknak, hogy egy saját stadionjuk lesz majd. Már Contével a fedélzeten, vajon mire megy a csapat? Újabb ikon, újabb bukás? Szerintem nem. Előrelépés biztos, hogy lesz. Conte bizonyított már, amikor 2009-ben bajnokként feljuttatta a Barit, majd most májusban pedig a Sienával ért el egy Serie B-s második helyet, amivel szintén feljebb ment a toszkán csapat. A 4-2-4-es taktikájával a végletek embere lehet. Vagy óriásit nyerhet, vagy az ellenkezője jön majd be. Most szépen a keze alá dolgoztak a vezetők, hiszen bőven szántak elég pénzt az erősítésekre. Ott van: Vidal, Lichtsteiner, Elia, Vucinic. Pirlót kicsit leírtam előbb, de hátha, hátha… mégis mutat valamit. Aztán a Copa America felfedezett Estigarribia. Na de voltak olyan lépései is a nyáron Contének és a vezetőknek is, mait később még megbánhatnak. Ziegler Törökországba száműzése, vagy Amauri megtartása, de említhetném Tonit vagy Iaquintát is. Összeségében én egy jó, az előzőtől jobb szezont várok tőlük. Akkor nézzük a rómaiakat. A Lazio már a nyár közepére letudta a mercatót nagy dicséret érte. Azonban érthetetlen Zárate utolsó napon való lepasszolása. A lazialék közt is megoszlik: valaki sajnálja, valaki nem. De, hogy az Internek eladni?! Csakis a dátum az, ami kiválthatja az indulatokat a szurkolókból. Mert ha ezt a transzfert a nyár közepén bonyolítják le akkor még oké, van idő pótolni. De erre fátylat borítva, én sokat várok tőlük. Bennük van az a fajta meglepetéscsapat-szerűség, mint tavaly a Napoliban. Hernanes egyből bevált és már ismeri a ligát, előre pedig olyan támadók jöttek, mint Cissé vagy Klose. A kispadon pedig olyan szakember ül, - Reja - aki már sok helyen bizonyított és csapatai mindig masszívak, nehéz őket legyőzni. Lásd az újonc Napolit 2007-2009-ig – amikor ott volt edző. Nézzük a farkasokat. Spanyol edző, új szemlélet, új éra: minden új. Lesz-e olasz tiki-taka vagy csak valamilyen lebutított Barca stílust játszanak majd? Ha a Roma az utolsó napon, nem dobbantott volna úgy az átigazolási piacon, ahogy tette én nagy bukásra ítéltem volna őket. Sabatiniék a zárás előtt megszerezték: Kjaert, Pjanicot, Gagót. Igaz a nyáron megvették korábban a sokak által csak Pastoréhez hasonlított Lamelát és a szintén argentin Osvaldót, na és Bojant. Enrique nem tudom képes lesz-e átültetni a technikás spanyol focit a calcio taktikával átszőtt mezsgyéire. Hasonló, mint Conte. Nyerni vagy bukni fog az üzleten. Most az EL-kudarc azt mondatja velem, hogy a Roma égni fog idén, de azon a meccsen még nem játszottak az új arcok – kivéve Bojan – ezért ne temessük őket. Hiába, hogy egy pozsonyi csapat ejtette ki a farkasokat, ha a Juvének van esélye a dobogóra, akkor a Romának miért ne lenne? Gyerünk le délre, ahol újra lángol a calcio. Igen, Nápolyról beszélek – s próbálom majd objektíven és a szemellenzőt levéve latolgatni az esélyeinket. T/1-ben beszélek, ugyanis én értük szorítok.  Egy biztos: minden jel arra utal, hogy De Laurentiisék nem akarják lejjebb adni. Nem csak egyszezonos sikercsapatot akarnak ők összehozni – ezt mutatja a nyári mercatójuk is. Inler, Dzemaili, Donadel, Santana a nápolyi zsákban. Jó, nagyon jó nevek, mindenhol szívesen látnák őket. Aztán jöttek az újabb argentinok, a sohase múló Maradona imádat miatt: Fenandez, Chavez, Fideleff. Zsákbamacskák, de ki tudja? Igen van egy hátulütő is: a Bajnokok Ligája. Hogy bírják el a Mazzarri-legények majd el ezt a nehéz terhelést. Jó a keret, csak a rutin hiányzik. Már hosszú a kispad, újabb remek szezon is lehet, de egyezzünk meg inkább: idén maximum a bronz juthat a délieknek.

 

Az Inler, Sanchez, Zapata nélküli Udinese, ászai elvesztése ellenére is ugyanott lehet. Armero, a csodafegyver maradt, míg csiszolatlan gyémántok is érkeztek: Neuton, Danilo. Di Natale személyében egy igazi gólzsákot köszönhetünk, szóval ne sajnáljuk le őket annyira: vannak ők elég tökösek ahhoz, hogy megint borítsák a papírformát.

Fiorentina és Genoa. Egyik kutya, másik eb. Végre Mihajlovic csapatot csinál a violákból? Felépült Jovetic, maradt Gilardino és Cerci is. Jól hangzik ez a Tridente és ha még ehhez hozzácsapjuk Vargast, akkor ajjajj a többieknek. Maradt az agy, Montolivo is, – nem lett „Mr. X” – Frey azonban távozott, szóval hátul lehetnek gyenge pontjaik. Egy esetleges EL helyezés, simán bennük van. A Genoa. Új seprű jól seper mottóval bizalmat szavazunk Malesaninak, hiszen tavaly bravúrt csinált a Bolognával. Végre van kapus is, alias Frey. Palacio is maradt, egyébként a keret megint kicserélődött, de hát itt az elnök Preziosi. A Palermót már nem lehet a duóhoz venni: Zamparini kiárusította a csapatot. Vajon ők lesznek az újabb Sampdoria? Remélem nem, üde színfoltjai ők az A ligának és már az új stadionjukat rebesgetik arrafelé. Nincs Pastore, nincs Nocerino, nincs Cavani, nincs Sirigu. Lesz egy magyarjuk Simon Ádám személyében – illik megemlíteni. De nagy név nem jött hozzájuk.

 

És a többiek, akik mindig belekavarnak a nagyok dolgaiba. Megjegyzem jól is teszik, hiszen nélkülük unalmas lenne a campionato. Egy Chievót, egy Cagliarit sose becsülj le – ezt tanuld meg jól! A szárdokban mindig benne van az óriási meglepetés, de valahogy sosem jön ki belőlük. A Chievo. Pellissier vezényletével állandóan zavart tudnak kelteni, a kontrák nagy mesterei ők. Majd meglátjuk, hogy is fognak muzsikálni. A többiek pedig nagyjából egy kategória: vagy ott lesznek épphogy, de biztosan a vonal fölött, vagy a kiesés ellen harcolnak óriásit. Aztán buknak vagy megmenekülnek. Itt a Novara, új folt a Serie A lepedőjén – na, nem valami koszra gondolok. Megint benézett a legjobbak közé az Atalanta – mínusz hatról kezdik – és a Siena is. Valamint nem utolsósorban az örök megmenekülő Catania, Bologna kettős, de idesorolható még a Parma is. A Cesenától egy kisebb csodát várok: jött Mutu és Martínez, nem hiszem, hogy kiesnének. Bennük van egy Cagliari mellé való felzárkózás lehetősége is. A Parmát is szívesen látnánk a felsőházban, de most is az alsóban lesznek. Kiesni azért nem fognak.

 

De akkor kik esnek ki? Fogalmam sincs. Csak azt tudom, - merem remélni – hogy egy a tavalyitól is izgalmasabb idényt láthatunk. Ahol csak az utolsó fordulóban fog eldőlni a bajnokság felül és alul is; ahol öldöklő harc lesz a kupaindulást jelentő helyekért legalább 4-5 csapattal; és ahol újra megmutatja a calcio, hogy nem a pénzes Premiership, nem a kétcsapatos spanyol liga és nem is a nagyon jól működő bundás az úr. Röviden: remélem szemmel látható javulás lesz idén olaszhonban és rátalálnak klubok, vezetők a helyes útra, hogy kikecmeregjenek ebből a gödörből, amiben manapság nyakig benne vannak.