Olaszország a sajtgyártás egyik nagyhatalma. Több, mint 400 féle sajtot állítanak elő és fogyasztják napi rendszerességgel. Vessünk pillantást a legnépszerűbb fajtákra.

A Gorgonzola (Lombardiából): belsőpenészes sajt. Tehéntejből készül, zsírtartalma 48-55% között mozog (szárazanyagban). Szokásos formája 25–30 cm-es átmérőjű, 15–20 cm magas korong, amelynek súlya 6-12 kilogramm lehet. 2-4 hónapig érlelik. Az érettebb változat szilárdabb, és egyre pikánsabb ízű. Az érlelési folyamat elején fémrudakkal átszúrják; ezeken a nyílásokon jutnak belsejébe a recept szerinti baktériumok és gombaspórák.

Neve az egykori Gorgonzola falut idézi, amelyet ma már bekebelezett Milánó. A korai középkor óta ismert, de márványos jellegét a 11. században kapta.

Elsősorban desszertsajt, de az olasz konyha számos főtt ételhez is használja

*******

Fontina (Valle d' Aosta): Zsíros, izgalmas, apró lyukacsos, érett alpesi sajt. Asztali fogyasztásra és ételkészítésre (puliszkafélék) használják.

*******

Tomino (Piemont): Friss, lágy és kenhető. Édes, savanykás pogácsa alakúra formált sajt. Szokták olajjal, törött borssal és cseresznyepaprikával fűszerezni.

*******

A Robiola (Piemont és Lombardia): Egy-két alatt érlelt, puha,zsíroslágy ízú sajt.

Főleg tehéntejből készítik, de időnként juhtej is kerülhet bele.

Gyorsan romlandó, Piemontban a rizottókat ezzel ízesítik.

******

Grana (Pó-síkság): szemcsés, aranyló színű, félzsíros sokáig érlelt sajtfajta. egyik alfajtája a Parmezán (Parmigiano Reggiano), másik fajtája a Grana Padano.

A Grana gabonát jelent, már közel évezrede kezdték el készíteni a helyi pásztorok. 

1954-től viseli a fentebb leírt két nevet.

Az olasz sajtok leghíresebbje, asztali fogyasztásra vagy reszelt sajtként kiválóan alkalmas.