Kifejezetten szép meccseket lehetett látni eddig a Serie A-ban. Nagyon izgalmas bajnokságra van kilátás, mert úgy tűnik, hogy talán-talán tovább folyik a kiegyensúlyozódás.
Mindenkinek voltak már ronda, de legalábbis gyengécske félidejei, meccsei (jó is, még a pont nélküli Cesenának is). Ez jó lenne a bajnokság szempontjából, ugyanakkor jelzi azt is, hogy a Serie A nagyjai gondokkal küzdenek. Ez pedig nem sok sikert ígér a Bajnokok Ligája meccseire.
Dőzsöltem ezen a hétvégén: láttam a Bologna-Intert (1-3), a Nápoly-Fiorentinát (0-0), a Lazio-Palermót (0-0) és a Parma-Romát (0-1). Ezeken a meccseken leginkább a Lazio győzött meg (nem provokálok!). 0-0 lett, de a csapat játéka sokat ígér. Klose mindent csinált a gólszerzésen kívül: cselezett – mit cselezett? szlalomozott –, szemfüles volt, előkészített, védekezett. Aztán Cissé is ott robogott, néha dohogott, áldozatokat vállalt a csapatért. Dias és Diakité kinézet és alakítás miatt is félelmetesnek tűnnek, ráadásul a szélek is úgy tűntek, hogy rendben vannak: Konko oda-vissza száguldozott, Lulics pedig megtette, amit Konko, de néha bravúrosan cselezett is. A többiek is tették dolgukat. Aki szerény volt, az Hernanes, pedig talán ő lehetne a Lazio legfontosabbja.
Nézve a meccseket és összefoglalókat, egyértelmű pozitívum, hogy úgy látszik, hogy Pirlo, De Rossi és Giovinco visszatért a régi útra.
Ugyanezt tették Panucci és 406 coupé is. Teljesítményük: 1+6, vagyis 8 pont.
