Eltérek a szokványos fordulózárótól! Már hetek óta kikívánkozik ez a poszt a firenzeiekről, de mivel nem jó koptatni az olyan szavakat, mint bajnokesélyes, eddig vártam.

Az ember, akinek nem kellett sok idő a jó munkához!

Például most is, mi történt?! Gondoltam megnézem őket a lendületes, erőteljes Atalanta ellen, aztán megnéztem az első félidőt, s már el is dőlt a meccs – 3-1 volt és emberelőny.

Meglepő, hogy ott vannak az elsők között (harmadikok 27 ponttal, 5 pontra a Juve!), hiszen TIZENHÉT ÚJ JÁTÉKOS érkezett. Ezek között rendkívül sok az ügyes, kreatív játékos, ráadásul a kulcsjátékosok mind mind ,,nyeretlenek”. Nem nyertek gyakorlatilag még semmit, viszont nagyon tehetségesek, érezhetik: Itt az alkalom! Motivált mindenki, na!

Ezer játékos érkezett, de a csapatnak van kötődése a helyhez, otthon érezheti magát Firenzében, a közönség sajátjainak érezheti a játékosokat. A csapatkapitány Pasqual lett, aki 2005 óta van Firenzében, de helyettese Jovetics (23 éves) is már ötödik szezonját focizza itt. A világbajnok Toni is alkotott itt már (47 gólt két idény alatt). Ő, a chilei Pizarro és Aquilani pedig hozták az elengedhetetlen rutint.

Szerintem a középpálya a csapat legerősebb pontja. Van ott minden: szem (Pizarro, Aquilani), tüdő (Borja Valero, Romulo, Migliaccio), csel (Pizarro), koponya (Pizarro), kreativitás (Pizarro, Cuudrado, Aquilani), iszonytató sebesség (Cuadrado), viszont hiányzik az olasz csapatokban szokványos ellenfelet leütköző, eszközöket nem válogató erős ember, védelem előtt játszó nagydarab középpályás. De egyelőre nem is hiányzik. A zsúfolt és különben is átlagosnál többet futó középpálya, a sorok (védősor elsősorban) közelsége miatt eredményes ez a játék a nevezett nagyember nélkül is.

A védelemben ellenben van határozottság. Abszolút kedvencem az új Passarella: ő lenne Roncaglia. Talán nem fog annyi gólt szerezni, mint Passarella (a 85-86-osban a Fiorentinában 28 meccsen 11-szer szerzett gólt), s világbajnok sem biztos, hogy lesz, viszont ritka jó hátvéd a fiatal argentin (25 éves): határozott, jól ütközik, jó az ütemérzéke, ki tudja hozni a labdákat. Középen is jó, de a jobbon is – én utóbbi poszton láttam három meccsen. Ott van a szerb válogatott Tomovics, aki a védelem mindkét oldalán és középen is alkalmazható, illetve a montenegrói Szavics. Egyelőre csak egyszer játszott Cassani, de rá is lehet számítani, az olasz válogatott keretének gyakran tagja, elvétve játszik is. De a védelem vezére, úgy tűnik, a Villarrealból érkezett G. Rodriguez. Nagy-nagy fogás volt, potom másfél millió euróba került, s máris 12 remek meccsen van túl és 3 gólon. Ő és Roncaglia a pillérek. A kapus a válogatott kerettag Viviano nagyon megbízható, sok-sok bravúrral, de ezeket csak azért tudjuk, mert korábban a Bolognában, a Bresciában, a Palermóban szükség volt ezekre. Firenzében nem kellenek!

Elől érdekes a helyzet! A szezon elején úgy érezték kell egy rutinos befejező csatár. Ő lett volna Berbatov. Már meg is vették neki a firenzei repjegyet, de a bolgár nem repült – azóta hajkurássza a klubvezetés a jegy árát. De tényleg. Helyette bejött Toni, pedig a világbajnok égimeszelő megjárta Szaúd-Arábiát is, s az utóbbi években nem volt igazán jó.

Aztán ott van a csapat elsőszámú csillaga, Jovetics. Lehetett néha hallani korábban, hogy nélküle nem igazi a Fiorentina. Nos, az utóbbi két fordulóban nélküle győztek, simán. A Milan ellen a San Siróban 3-1-re. Jovetics mára egy érett játékos, Európa-klasszis. Káprázatosan cselezik, de nem fölöslegesen. Önzetlen. Kapura a tizenhatoson kívülről jól lő, megfelelően eredményesen. Láttunk tőle már fejesgólt is. Tud hátrafelé is passzolni, vagyis, ha kell visszafogja csapatát.  A szerb válogatott Ljajics kifejezetten jól focizik, korábbi viselkedési gondjainak nyoma sincs, vagyis áldozatkészen focizik. A marokkói El-Hamadouiról is csak jól mondanak – én még nem láttam.

Szóval fiatal – de nem túl fiatal –, motivált, látványosan játszó csapata a Fiorentina, sok-sok választási lehetőséggel. Most öt meccset nyertek sorozatban. És van egy remek, nagyon motivált fiatal edző. Ő lenne Montella.

Nem én vagyok az egyetlen, akik megnézték, mikor volt utoljára bajnok a Fiorentina. 1969-ben! Legfőbb ideje, hogy harcoljanak érte!

Szépen nyert Automata Hari! Három teli mellé gyűjtött három egy pontosat is.

1. mbemba 5 győzelem,

2. 406 coupé, Automata Hari 3 győzelem,

3. Frajti, madbalee és Pietro 87 2-2 győzelem.