Magyarországot én jó helynek tartom. De tudom, hogy még jobb lenne, ha kevesebb lenne az ostoba indulat. Mindenki a maga helyén tehet azért, hogy kicsit szebben éljünk. Én úgy tudom, hogy ha többet tudunk történelmünkről – főleg, elsődleges tényanyagot, vagyis tényleges visszaemlékezéseket –, akkor kevesebb indulat dolgozik bennünk. Jobban meg tudjuk érteni szomszédunkat, kollégánkat.

Ha szemtanúkat, az átélőket hallgatjuk meg, akkor nem kell megbirkóznunk a ma emberének gyakran torzító látásmódjával.

Én, székely emberként most már bő húsz éve Budapesten élek, s úgy éreztem, mikor egy zsidó család lakásában – a Falk Miksa utcában, a pesti rakparttól pár száz méterre –kezembe kaptam egy ’44-ből származó füzetet, hogy ezzel a fontos emlékeket őrző dokumentummal foglalkoznom kell. Pár éve a ’48 emlékét őrző, elfelejtett, Nápolyban, 1860-ban kiadott könyv kapcsán ugyanezt éreztem.

Csak később tudtam meg, hogy ebbe a 47 oldalas, Svájcban íródott füzetbe, ki írta bele az emlékeit pár hónappal a menekülés után. Ettől talán speciálisabb az eset. Az illető Bamberger Rózsa volt – Stern Samunak, a Zsidótanács elnökének a lánya. Ő lányával és férjével együtt élte át a Bergen-Belsenbe történő deportálás borzalmát. A visszaemlékezés különleges abból a szempontból is, hogy az úgynevezett Kasztner-vonatosokról van szó.

Hogy Stern gyermekel, illetve a Kasztner-vonat a téma, lényeges adalék, de a füzet értékét szerintem az adja inkább, hogy a írója nagyon érzékletesen idézi vissza azokat a keserű-keserű napokat – a bejegyzések kronológiája március 19-én, vagyis a német megszállással kezdődik. Nagyon pontosan írja le, amint Pesten ellehetetlenedik az élet a zsidók számára: a sárga csillag felvarratása, mindenféle tárgyak elkobzása (korántsem csak vagyontárgyakról volt szó, hanem például a biciklikről is), az otthonokból való kitelepítés…

Bár a korabeli zsidóság egyik legfontosabb vezetőjének hozzátartozóiról van szó, a menekülés útja roppant bizonytalan volt.  A család azokban az elátkozott napokban hallott a reményt jelentő Kasztner Rezsőről (később Rudolf), aki a németekkel tárgyalva 1684 ember életét tudta megmenteni (váci utcai emléktábláját a napokban láttam).  A menekülés akkor korántsem volt biztos. Csak annyit lehetett tudni, hogy lesznek Németország belsejébe (Bergen-Belsenbe) érkező vonatok, ahonnan Spanyolországba vagy Svájcba lehet majd eljutni. Ki mert hinni akkor a német ígéretnek? Németország belsejéből i s van kiút? (Kommentekben szívesen válaszolok a Kasztner és Stern kapcsán felvetődő kérdésekre. Mindketten roppant vitatott személyiségek, személyüket – szerintem indokolatlanul – sok-sok vád éri)

A Kasztner-vonat tagjai számára a deportálás egyik legfelfoghatatlanabb jelenete az volt, mikor elterjedt a hír, hogy a vonat Auschwitzba viszi őket, vagyis északra, s nem nyugati irányba, a Bécs melletti, esetleg a menekülés reményét, irányát jelentő Auspitz felé. Az igazság valószínűleg az, hogy akkor még a mozdonyvezető sem tudta merre fognak menni, éppen ezért rostokolt a vonat Balassagyarmat közelében.

A füzet másik erénye, ahol a magasabb végzettség nélküli nő, számomra hihetetlen nyugalommal ,  türelemmel ír sorstársai, honfitársai viselkedéséről. Ezeken a fekete napokon is képes volt megérteni mások motivációit, hozzáállását. Példa. Egyszerűen, tisztán fogalmaz, gyakran imával, végén ámennel fejezi be mondandóját – véleményem szerint nem a kétségbeesés, hanem a hit miatt.

A könyvhöz Ungváry Krisztián írt tanulmányt. Jómagam nem vagyok történész, ezért a hitelesség miatt őt kértem fel, hogy a dokumentumot elhelyezze a korban. Én (Zágoni Zsolt), a Bamberger, illetve a Stern családok, valamint nagyon röviden a füzet történetét foglaltam össze.

A fényképanyagot tekintve is vannak komoly érdekességek: egy Bergen-Belsenből a máramarosi munkatáborba küldött levelezőlap, egy fénykép – egy évvel később –az említett levelezőlap feladójának és címzettjének újpesti esküvőjéről; egy KollektivPass, amelyik a Németországból Svájcba történő átlépést biztosította.

A füzetet reprint formában tartalmazó könyvet a Bookline és a Líra forgalmazza, de amennyiben pesti vásárló jelentkezik, akkor nálam is vásárolható.