Valami ott motoszkált bennem az első két forduló után, valami hiányzott… Végignézem a jelen forduló statisztikáját, s oda a hiányérzet: Di Natale már megint bevágta (179-edszer az Udine mezében, 159-edszer a Serie A-ban).
Más hiányérzetem eddig sem volt, s most sem született: lesz itt erős csapat dögivel! Az aranyért nem tudom mekkora csata lesz, de a Bajnokok Ligája helyekért sokan pályáznak. S nem egyszerűen csak ácsingóznak a BL-re, hanem marni fogják egymást érte.
A Nápoly és a Roma vezeti – pontveszteség nélkül – a mezőnyt, de a Juve elleni Inter is bizonyított. Ennél már csak jobbak lesznek, hiszen fiatalok, ráadásul a csapatépítő Mazzarri későn kapott nyersanyagot. A másik milánói egyelőre – igen váratlanul – kisebbnek tűnik, mint az Inter: két idegenbeli meccsén egy pont jött össze, pedig a Verona és a Toro nem a mezőny első feléhez tartozik (Kaká ismét gerincet villantott). A Lazio lesöpörte a Chievót, de nekik még bizonyítaniuk kell – legalábbis számomra –, hogy ott lesznek a legjobb háromban vagy a közvetlen közelben.
És igen, nagy kérdés a Fiorentina! A Cagliari ellen kínlódott a Montella-csapat, ráadásul Gomez hónapokra, Cuadrado hetekre kidőlt (Pizarro pirosat kapott); az Európa Liga pedig alaposan megcsapolhatja az energiákat. Aztán persze, azt is lehet mondani, hogy Rossi barátunk megkapja a lehetőséget a bizonyításra – szerintem, már nagyon bontogatja szárnyait. Prandelli biztosan nagyon figyeli a sérülés után ismét formába lendülő támadót.
Nagyon élveztem a Genoa-Sampot: mesés hangulat, óriási szenvedélyek, megasportszerűtlenségek nélkül (pár percre otthagytam a tévét), egy szerintem fantasztikus góllal (Antonini), Lodi pedig már megint bizonyította, hogy világszintűek a szabadrúgásai. A zászlóerdők pedig... Borzongató!
Így körülbelül!
406 coupé nem kellett nagyot alakítson, hogy jobb legyen a jövőlátás képességétől megfosztott mezőnynél. 5 pontjával simán nyert! Ehelyett madbalee húzta be ezt a fordulót is. Gratula!
Eddig Lucarelli nyert, ő egyszer, illetve madbalee kétszer.