Vannak olyan közegek, amelyeket jóformán nem is ismerünk, mégis van róla véleményünk. Gondolunk róla valamit és örülünk, ha visszaigazolnak. Én legalábbis így vagyok ezzel!
Egy rövidke interjú készült pár hete a repubblicában Oliviero Toscani világhírű fotóssal, annak apropóján, hogy Deddeh Howard fekete modell lány, bizonyítandó a manökenek világában lévő rasszizmust, kampányt indított. Ennek keretén belül híres képek hasonlóját készítette-készíttette el. Az általam látott két kép alapján az olaszfórum egyszemélyes zsürije is úgy látta: ezúttal szebb a fekete!
De a lényeg számomra Toscani mondandója volt. A következőket állította: ,,A rasszizmus létezik, azért is, mert a nagy ügynökségek (divatházak) úgy gondolják, hogy fekete modellek szerepeltetése nem segít az eladásban… Nekem úgy tűnik, hogy az elsőszámú probléma a hirdetések világában az anorexiás modellek.”
Aztán nyilatkozatában voltak még ilyen sorok is: ,,Igen, azért is van kevés fekete modell, mert a szépségnek létezik egy konformizmusa, amivel nem sikerült túllépni a Barbi-baba sztereotípiáján. Ha jól megfigyeljük, akkor láthatjuk, hogy a női szépségideál igen szűk korlátok között mozog, és ismét visszakanyarodunk az említett babához. Senki nem akar egyedi, különleges lenni, maguk a modellek is azzal takaróznak, hogy így tetszenek a férfiaknak és végül csak karikatúrák lesznek.”
Nem mbemba mondja, Toscani!