Ha 2020 május 3-án Nápolyban járunk – különösen, ha a Vomero környékén téblábolunk –, akkor talán sokkal több japánt is láthatunk és könnyen lehet, hogy többen közülük, majd őrülten ölelgetnek egy helyit – vagy minket, ha annak gondol –, és az viszont. És hogy mi lehet erre az alibijük? :)

Az olaszországi Japán követség fényképe

60 éve annak, hogy testvérváros lett Kagosima és Nápoly. Hogy testvérvárosok lettek, azt nem néhány bürokrata, néhány politikus fantáziálása, érdeke tette, hanem a két város földrajzi helyzete. Kagosimát, állítólag már rég Japán Nápolyának hívták, miután ott is a város fölött a vulkán (Sakuradzsima), a város oldalán a tenger és a nap mindig-mindig simogat (ha nem éppen éget – teszi hozzá mbemba).

Természetesen mindkét városban vannak utcák, terek, megállók, amelyek a másik városra emlékeztetik az éppen ott járókelőt (Via Kagosima a Vomerón, Japánban pedig a Napori dori nevű fasor,…).

Javaslom, ellenőrizzük , hogy megvan-e az említett fasor, illetve Nápolyban a Kagosima utca!

De a kötelező gesztusokon túl – utcanevek, terek, parkok névadási figyelmességeire gondolok –, a Via Tassóban működik egy japán étterem, ahol négy nápolyi azon ügyködik, hogy megfelelő giappo-napoletano-menüt (japán-nápolyi) állítson össze. Sakurajima Fusion Lab a nevük.

Ellenőrizzük ezt is!