A Facebookon bóklászva egy szép emlékezésre, azzal kapcsolatos kommentekre találtam:
,,Kissé nagyot hallott. (Ki gondolta volna róla?) Gyerekkorában orvosnak készült, egész életében a Rómának drukkolt, egyszer sakkozott Lékó Péterrel és 70 éven át ugyanazt a nőt szerette. Azt az egyetlenegyet... Édesanyja a halálos ágyán arra kérte, írjon sok szép melódiát. Szófogadó fiú volt, írta egyiket a másik után és mind szívbe simultak.
Aztán ma, amikor a Trastevere harangjai hajnalban először felzúgtak, még utoljára szmokingot öltött és halk sóhajtással, elegánsan átballagott a túloldalra..."
,,És olyan búcsúlevelet írt, hogy azt már tényleg nehéz könnyek nélkül olvasni. Egy hónapig volt kórházban. Combnyaktörés. Tudta, hogy vége... Hát elköszönt mindenkitől. Testvéreitől, gyerekeitől, unokáktól, barátoktól. Meg persze Mariától, akivel megadatott neki ez a különleges szerelem. Sajnálja, hogy most el kell válniuk, de tudja, Mariának ez az egész még fájdalmasabb. És nem, nem... Ne legyen nagy temetés, csak szerényen, csendben. "Non voglio disturbare." - Nem szeretnék zavarni."..
,,Morricone mindig is utálta a felhajtást. Nem járt a Via Venetóra flancolni a többi sztárral. Olvastam egyszer vele egy interjút, azt mondta, a szegényeket szereti. Igen, neki sok pénze van, sokat is dolgozott érte, de hozzá a szegények nagyon közel állnak. Ezért nem ment Hollywoodba sem, pedig hívták. Haláláig római maradt."
(baraonda)
(baraonda)
