Mister OK azzal lett jelenséggé, hogy évről-évre január 1-én, 12 óra előtt valamivel fürdőnadrágra vetkőzött és pontban 12 órakor a Ponte Cavour korlátjáról belevetette magát a Teverébe. Az első fellépéseiről nincsenek adataim - túl azon, hogy az első szaltó 1946-ban volt -, az viszont biztos, hogy később hatalmas lett az érdeklődés, a bámészok egész serege vigyorgott és tapsolt, mikor Mister OK nekikészült. A név azért, mert valamennyi alkalommal ,,minden rendben”-t mutatott az ugrás előtt közönségének. Mikor Lollobrigida fotós könyvét lapozgattam, akkor láttam először az öregurat, aki maga volt a jókedv, a báj. Kövéren és kopaszon ott feszedezik a hídon és készülődik az ugrásra.

 

Ma már Rick De Sonay, merthogy amúgy, így hívják, reméljük, hogy egészségben él otthon, jó belga söröket kóstolgatva. Az úr nem ugrik, viszont van utánpótlás. Persze nem kell itt, a nem tudom én milyen program jegyében kiképzett ugrópalántákra gondolni. Ehelyett ott van például Maurizio Palmulli – nem kell őt név szerint ismerni –, aki 55 éves és immár 20 éve azzal köszönti az újévet, hogy a Tiberisbe veti magát. Vannak társai is. Mister OK pedig elégedett lehet: hagyományt teremtett Rómában!