Mikor a hétvégi Firenze-Siena meccs eredményét beírtam, akkor ugrott be a gondolat, hogy nem ez az első alkalom, hogy firenzeiek és sienaiak összemérik erejüket. Komoly meccs volt az is, amelyiket 1260-ban rendeztek a derék toszkánok. A helyszín Montaperti volt.
A firenzeieket a guelfek vezették, a sieniakat a másik párt a ghibellinek. A csatát máig úgy emlegetik, mint a legnagyobb sienai diadalt. Az esemény máig közszájon forog, mai napig megünneplik, mikor évente kivonulnak szeptember 4-én a Siena közelében lévő domboldalba és hatalmas énekléssel és zabálással tort ülnek a nagy-nagy csata helyszínén, a gyönyörű lankán. Az eseménynek ezernyi támogatója van és még több résztvevője. Érdemes rákukkantani ebből a szempontból is az esemény honlapjára.
De mi is történt, akkor sok évszázada? A városok közötti rivalizálás régóta dúlt, Firenze gazdag kereskedőváros volt, Siena pedig úgyszintén, ráadásul rengeteg hasznot húzott a Rómába zarándoklók egyik fontos állomáshelyeként. A ma kisebbik város (Siena) vágyairól beszélnek a Dóm tervezett méretei is. A vetélkedés eme pontján köttetett egy megegyezés, mely szerint Siena nem fogad be Firenzéből száműzött ghibellineket. Ezt a megegyezést, ha minden igaz megszegték a sienaiak, amit a firenzeiek nem hagytak annyiban és felvonultak.
A csata helyszíne Montaperti volt. A két oldalon nem egyenlő felek álltak szemben: az olasz wikipédia szerint 18 ezer gyalogos és 1800 lovas küzdött a sienaiak becsületéért, a jövendőbeli vesztes viszont 30 ezer gyalogossal és 3000 lovassal küzdött a győzelemért. A vereség hatalmas volt: 10 ezren haltak meg a firenzeiek közül és még több fogoly bánta, hogy hadba vonult.
A helyszínen lévő emlékhely
.jpg)
A csata emléke valószínűleg így is, úgy is fennmarad, azonban valószínű, hogy az emlékmegőrzés sikerének fontos tényezője, hogy Dante (a híres csata után 5 évvel született) az Isteni Színjátékban is emlegeti a battagliát, mégpedig a firenzei Bocca degli Abati kapcsán. 1260 szeptemberében a nevezett, árulóként a sienaiak oldalán harcolt, mitöbb ő volt az, aki a csata sorsát megfordította, amikor levágta az ellenség zászlóvivőjének kezét. Ez volt a pillanat, ami után a sienaiak felülkerekedtek és az Arnia folyó firenzei vértől lett vörös. Dante a malvagio traditorral (aljas árulóval) természetesen a pokolban találkozik és kicsit sem kíméletes vele.
Che hai, tu Bocca?
Non ti basta sonar con le mascelle,
se tu non latri? Qual diavol ti tocca?
,,Mi bajod te, Bocca?
Ugatsz? Nem elég, hogy fogat csikorgatsz?
Mi ördög lelt már?
