Először mikor meglepődtem – de nagyon – egy angol szón az olaszban, pontosabban annak használatán, az a killeraggio volt: mégpedig a killeraggio giornalistico (újságírói killerség), vagyis amikor egy újság, vagy a média – utasításra, vagy sem – célkeresztjét egy személy felé fordítja és folyton lövi szerencsétlent.
.jpg)
Ha itthon hallok angol szavakat, akkor néha dünnyögök egyet: ,,Na, vaze, ez is, azt gondolja, hogy ettől okosabb lesz!”, viszont mikor odakinn hallom, vagy gyakrabban az újságokban olvasom, akkor csak somolygok. Nyilván, nem az anyanyelvem!Meg azon is könnyű derülni, ahogy sok olasz kiejti ezeket a szavakat, mivel többnyire teljes mértékben az anyanyelvükhöz idomítják a kiejtendő szót, vagyis ilyeneket mondanak: Kámbbbel (ő a Náomi), zlóóóógán, kontájner, Bááázindzser, Beeeekám,… és valamennyi mögött ott van egy érthetetlen, kibogozhatatlan, feldolgozhatatlan magánhangzóféleség.
A következő bekezdésben csakis olyan angol szavakat fogok használni, amelyeket az olaszok – legfőképp az újságírásuk – már a legnagyobb elfogadottsággal használnak.
A napokban rengeteg a rossz hír, a mass-media tömve van a legtragikusabb hírekkel. A leadersek (s – z-vel ejtve a leg) hiába szerveznek summitokat, minden hiába. A Welfare minisztérium lehet, hogy megpróbál mindent, de csak az iceberg csúcsát látják. A stalking és a mobbing együtt jár kéz a kézben, menthetetlenek már az iskolák is, de lehet, hogy egy nagy sit-in még segítene. Lehet, hogy szerveznek valamit már a téren, de az is lehet, hogy az egész csak egy gossip, csak rumors (itt is z a vége). Egy csomó gyerkőc le…, szóval nem megy el, inkább mennek fast foodba, pedig annál jobb a slow food.
