Reményteljes vereség! Reményteljes, mert a válogatott megmutatta, hogy remek erőkből áll, ráadásul folyamatosan is tud szépen, támadószellemben focizni.
Az olasz tizenegy az első félidőt végig nagy fölényben játszotta. Giovinco fantáziálása nagy zavarba hozta a németeket, Balotelli is mutatta magát, Motta pedig rendre remekül tört utat a jobbszélen, de mindenki jól játszott. A szögletek pedig szokatlanul veszélyesek voltak, gyakorlatilag valamennyi gólveszélyt hozott. Szóval földön, levegőben Olaszország volt az úr.
A második félidő kiegyenlítettebb játékot hozott, sőt a 49. percben Beck bikázott egyet kapura és Consigli nem volt a helyzet magaslatán: bekapta az életerős lövést! A nyomás nem volt olyan nagy, mint azt az első félidei fölény feltételezte. Casiraghi behozta Abatet, Paloschit, a hajrában Pisanót, de nem sikerült zöld ágra vergődni a németekkel. Balotelli riogatott nagy szabadrúgásokkal, voltak pontrúgások utáni helyzetek, de nem sikerült az egyenlítés.
A korosztályban ötszörös Európa-bajnok (1992, 94, 96, 2000, 2004) squadra azzurra ezúttal lemaradt a döntőről, de végre folyamatosan látványosan játszott egy olasz válogatott.
