Szászországban megint Valentino Rossi tanított. Lorenzo megint nagyon szorongatott, Stoner is sokáig állta a sarat, de Rossinak nincs párja.

Szóval, Rossi az élről vágott neki a pályának, amelyikről közismert, hogy az előzés nem egy leányálom. Talán, a szokásosnál is jobban összpontosítva, így megvolt az elsőség, de csak a hatodik körig sikerült tartani a pozíciót – Stroner ment el Rossi mellett, és tíz körön át ott is maradt. Közben a ,,hatalmas négyes” (Rossi, Lorenzo, Stoner, Pedrosa) szenzációsan motorozva rótta a köröket, egymás kerekeit taposva. A 17. körben sikerült Stonert legyűrni, aki utána meg is adta magát, meg hibázott is később, de ekkor előjött a fő-fő kihívó, Jorge Lorenzo: a spanyol előzött 5 körrel a vége előtt, de a tavulliai nagyfőnök visszavette a vezetést. Lorenzo próbálkozott valami szokatlannal, valami meglepetéssel, mint például a külső ívvel, vagy a szélárnyékból a célegyenes elején történő előzéssel, de Rossit lehetetlen volt meglepni.
Ismét győzött Rossi, már 101-edszer. A pódiumra 159-edszer állt, mint Giacomo Agostini, de ez aligha izgatta a 46-ost. Ő már a következő versenyre gyúr: ,,Remélem, egy hét múlva nem esik Doningtonban, ott is szeretnék jó eredményt elérni, mert lehet ez lesz az utolsó ottani verseny!”
Szóval egy hét múlva Donnington, addig is az állás: Rossin 176, Lorenzo 162, Stoner 148, Pedrosa 108, Edwards 83. A Sachsenringen ez volt a sorrend: Rossi, Lorenzo, Pedrosa, Stoner, De Angelis, Elias, Melandri, Hayden,...
Talma megszerezte első pontját, pedig utolsó lett. A kamera nem mutathatta sokat, de azt tudjuk, hogy a verseny elején többször is előzött, ami bíztató.