Hihetetlenül adatokkal szolgál a polgári védelem és a Legambiente (egy elismert zöldszervezet), bár nem valószínű, hogy az itt említendő adatok lesznek azok, amelyek ráébresztik az olasz döntéshozókat és természetrombolókat döntéseik felelősségére.
Nos, a két társaság megállapítása szerint Olaszországban 10 településből 7 vagy áradástól, vagy földcsuszamlástól fenyegetett. A veszélyeztetett tartományok sorrendje: Kalábria, Umbria, Val d’Aosta, Marche és Toszkána – Szicília mellett persze. Ez is jelzi, hogy a múlt héten főképp Messina környékén történt tragédia helyén kívül sok-sok hely van Olaszországban, ahol a biztonság nem elsőrangú. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy hasonló léptékű tragédiák történhetnek a veszélyeztetett régiók mindegyik helyszínén, de… Hogy mekkora a baj, arra bizonyíték, hogy 2006-ban Ischián történt négy halálos áldozatokkal járó fölcsuszamlás; 2008-ban Szardínián haltak meg egy sárzuhatag alatt; idén Venetóban volt két halottja egy fölcsuszamlásnak. Ennél jóval hosszabb a tragikus események sora, ezeket csak azért gyűjtöttem így össze rövid keresgélés után, mert jelzi, hogy Itália egész területére jellemző a veszélyeztetettség (a kormánymegbízott szerint 25 milliárd euró kellene a biztonságos Itáliához).És itt csak a földcsuszamlásokról volt szó, de emlékezetes mekkora felfordulást okozott az idei római árvíz, illetve katasztrófát az egészen más fajsúlyú abruzzói földrengés.
A pár napja történt földcsuszamlások egyik legmeghökkentőbb információja, hogy két éve a most is érintett Giampilieri települést hasonló léptékű földcsuszamlás sújtotta, azonban akkor – csoda folytán – nem voltak áldozatok. A hatóság pedig majdnem azóta, vagyis 2007 januárja óta 1191 esetben kérte épületek lerombolását, merthogy azok olyan területek épültek, ahová engedélyt nem kaphattak, azonban egyetlen esetben sem került sor bontásra. 200 ilyen épületet húztak fel az emlegetett Giampilieriben.
Az akkori földcsuszamlások után egyetlen helyen végeztek teraszosítást, ennek megfelelően ott a baj is kisebb volt egy hete. A dél-olaszországi földcsuszamlások okait három pontban jelölik meg: erdőirtások, legális és illegális építkezések, a hegyi patakok állapota.
A Repubblica egy újságírója említette, hogy nagyapja, ki Giampilieri központjában lakott, mikor látta – naponta a hegygerincet nézegetve –, hogy a hegygerincen elfogy a növényzet azt mondta, hogy a halálra sebesített hegy nem fog megbocsátani. Így történt!
Péntek óta 28 halottat számoltak össze a fölcsuszamlás óta, heten pedig eltűntek.
