Itt van május hetedike, és már indul is a Giro! Nézhetünk verőfényt egészen huszonkilencedikéig, hiszen a Torinó-Milánó távot – legnagyobb szerencsénkre – nem a legrövidebb úton pedálozzák le.
A legények már megint megmásszák az Etnát, vagyis már megint elmennek Szicíliába. A vulkánmászás kifejezi a nehézséget, de több nap – mitöbb az egész körverseny (kilencvennegyedszer szervezik) – inkább arra hivatott, hogy kifejezze az olasz egységet – 150 éve van olasz állam. Csak három tartomány marad ki a jóból – szembetűnő a térképre nézve Szardínia kimaradása. A Risorgimento ilyen városai: Sapri, még inkább Quarto és Castelfidardo is. Azért megjegyezzük, hogy most májusban is lesz kiruccanás az osztrákokhoz, hiszen fel kell menni a Grossglocknerre. Aztán rögtön utána Linzből indul egy finomság: föl a legendás Zoncolanra.
De nem csak a hazafiság húzta a verseny pályarajzolóinak ceruzáját: Alba az egyik főszponzor, a Ferrero városa.
Idén a Cima Coppi (Coppi-csúcs, vagyis a legmagasabb pontja a Girónak, Fausto Coppi a lenagyobb olasz kerekesek egyike volt) a tizennegyedik szakaszon a maga 2236 méterével, a Passo Giau lesz, Venetóban. 1973-ban volt a Giro csúcsa ez az átkelő. A versenyzők hétszer is úgy fejeznek be egy versenynapot, hogy emelkedőn lesz a befutó. Ennek ellenére mindössze két pihenőnap jut nekik.
Contador, a fő esélyes bejárta a pályát, s meghökkent azon, amit látott. Ilyeneket mondott: ,,Szép kis hely,... de inkább grillezni.” ,,Lefelé jobb lenne egy mountain bike.” Leginkább a Gardeccia fogta meg: ,,Van 6500 méter szintkülönbség. Ilyenben még nem volt részem. Hihetetlen! Amúgy pedig 230 kilométer a szakasz, ráadásul mindez a Zoncolan után!”
És még ki lesz ott? A tavalyi győztes, Basso nem lesz ott, mert őszinte ember ő! Azt mondta nincs megfelelő állapotban, ezért nem járatja le magát. Garzelli lesz az 1-es, Giovanni Visconti, viszont – mint olasz bajnok – a 150-es (pont ennyi éves Olaszország, ugyebár?).
A torinói rajtnál jelentkezik Menysov (61-es), Sastre (62), Rodriguez (82), a tavalyi harmadik Nibali (111), Petacchi (92), Di Luca (83), Cavendish (Man sziget leghíresebb bicajosa 71-es lesz). De nem is sorolom, mert már régebb óta nem nézek versenyeket, csak tájakat. Szóval: Hajrá Olaszország!
