Nem maradt olasz a Bajnokok Ligájában sem. Barcelona-Milan – a hazai 0-0 után – 3-1.
Ennek oka elsősorban az egyértelmű osztálykülönbség a Milan és a Barcelona között. Ez a Barcelona egy korszakos csapat a focitörténetet tekintve is, ennél a Milannál pedig volt három-négy jobb Milan, a nyolcvanas évektől is.
Van egy pár ok ezen az osztálykülönbségen túl is. Szerintem ezzel az Ibrával nem lehet felvenni a versenyt egy ilyen hatalmas csapat ellen. Ugyanazt a betegséget éreztem, mint annak idején Vierivel és az olasz válogatottal. A fickó előlmarad, s eldönti a meccset, gondolja az edző róla és ő magáról. A Barca ellen az lenne az egyetlen esély, ha tizenegy fizikailag tökéletes állapotban lévő játékos folyton ott tud lenni a Barca-játékosok nyomában vagy még inkább nyakán.
Ehelyett ebben a csapatban Ibra alig-alig vette ki a részét a letámadásból, illetve a védőmunkából úgy egyáltalán. Érdemes megfigyelni a Barca első embereinek munkáját labdavesztés esetén.
Aztán persze a második tizenegyes megítéléséhez kell egy nagy adag ... (mindenki, aki így gondolja gondoljon ide cifrát vagy udvariasat:). Mi lett volna, ha dörgedelmesen figyelmezteti a feleket, hogy ne rángassák egymást? Nem őkorrektsége egyből tizenegyest ad!
De a bírónál is nagyobb a felelőssége Mexesnek az első gól előtti labdavesztésért.
Így történt körülbelül, így tudtam összefoglalni röpke 20 perc alatt a tegnapi 90-et. Igen, és gratulálunk Nocerinónak a góljáért, ezért az idényéért!
