Olasz fórum

Olasz fórum

Carlo Levi: Krisztus megállt Ebolinál (könyv)

2014. július 19. - mbemba

978880621934GRA.jpgA szerzőt a fasiszta hatóságok száműzték. Erről a dél-olaszországi száműzetésben töltött közel két évről szól ez az Olaszországban alapműnek számító könyv. Véleményem szerint ma is szükség volna ezekre a könyvekre, de legalábbis írásokra, mert ez a könyv feltárja a városoktól távol lévő valóságot, az elrejtett tájak világát. Magyarországon például lehetne egy ilyen könyv: Krisztus megállt Olaszliszkánál!

Jelen könyvet úgy ismertem – és szerintem sokan úgy ismerik –, hogy ez az, ahol Levi leírja, elmeséli a materai poklot. Valóban szó van erről, úgy két-három oldalon, ott ahol a szerző lánytestvére megy meglátogatni a száműzöttet (240 oldalas a mű). Valóban brutális környezetről számol be: félelemről, éhezésről, maláriáról, közömbös vagy alattomos hatóságokról.

Persze, igen fontos rész ez, de összességében a könyv inkább a basilicatai (akkor Lucania) realitásról szól, az ottani emberek gyengeségéről, tehetetlenségéről, az olasz ugarról. Különösen érdekes volt nekem, mikor hiedelmekről, népszokásokról beszélt (például kártya, gyógyítás kapcsán). Elvétve írt csak emberi tartásról és reményről.

Némiképp meglepődtem, mikor a könyv vége felé egyfajta politikai programot oszt meg az olvasóval, leírva azt, hogy miben látja ennek a vidéknek a felemelkedését. Szép Levi műve, mert egyértelműen szépirodalomról van szó, emberek jellemzéséről, tájak remek leírásáról, lelki folyamatokról,… Tájleírást olasz szövegben még nem élveztem (legalábbis nem emlékszek rá). Most igen! Talán azért, mert ismerem többé-kevésbé a tájat, így figyelmesebb voltam; talán azért, mert valóban jobban sikerültek. Ami azért is lehetett, mert Carlo Levi festő volt. A száműzetés hónapjaiban is vele volt az állvány – valamint Barone nevű kutyája.

Többször felmerült bennem a könyvet olvasva, hogy mennyire mást élt át egy olaszországi száműzött és a példa kedvéért egy oroszországi száműzött, mennyivel másabb a kietlen Dél-Olaszország és a kietlen Szibéria. Levi leveleket küldött mindenféle hivataloknak – néha sikerrel –, megismerkedett a falu lakosságával, hatóságaival. Barátokat utóbbiak sorában nem lelt. Előbbiek között pedig a kiszolgáltatottságot, a hagyományok rabságából kinőni képtelen embereket, a tájékozottság teljes hiányát találta. A falu, a (lóval bejárható) környék lakosságának egészsége két orvos kezében volt, akik felkészületlenséggel és a jó szándék teljes hiányával voltak jellemezhetők. A ráolvasással, boszorkánykodással gyógyítani próbáló emberek között Levi orvossá nőtte ki magát. Ezen az úton kivívta az emberek szeretetét.

A fasizmus évei, és könyvének nagy-nagy sikere után Levi gyakran visszatért Lucania, vagyis Basilicata falvaiba, a tájnak szószólója lett.

+ a magyar cím: Ahol a madár se jár (megjelent a Krisztus megállt Ebolinál címmel is). A madaras cím szerintem nem szerencsés, de a fordítás éveiben (60-as évek), talán jobb volt hagyni Krisztust.

+ 1979-ben pedig az eredeti címen Francesco Rosi vezetésével filmet is forgattak Carlo Levi filmjéről.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://olaszforum.blog.hu/api/trackback/id/tr136525221

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása