Több művészettörténettel foglalkozó könyv is úgy említi a Strozzi-palotát, mint a reneszánsz építészet legszebb firenzei példáját. Ennek a Strozzi-palotának a hasonmása van itt Pesten, az Oktogonon.

Török András hihetetlenül gazdag Budapest könyvét olvasgatva találtam az adatra, miközben lakóhelyünk környezetét próbáltam felfedezni. Természetesen nem tehettem mást, mint lefényképeztem a korábban is megbámult épületet. Persze tetszett maga a palota is, de többször csak a fejmagasságban lévő karikákat vettük szemügyre, amikre azt tippeltük, hogy valószínűleg a lovak odakötésére szolgáltak valamikor. Most már tudom – erről a blogról –, hogy ez a kis részlet is a firenzei eredetit utánozza.

A budapesti Strozzit Batthyány Géza megrendelésére építették Hauszmann Alajos tervei szerint 1884-85-ben. Természetesen sok-sok különbség van a két épület között (a firenzeinek saját falak által körbezárt belső udvara is van), de a hasonlóság nyilvánvaló.

A Batthyány-vagyon sem két fillér lehetett, de Strozzi úr egyenest firenzei forintban fürödhetett: akkoriban, a virágzó Firenzében bankár volt, és ahhoz is volt elég hatalmas, hogy a Mediciéknél kijárja palotájának felépítését – az olasz wikipédia szerint 15 épületet romboltak le, hogy helye legyen épületének.

1489-ben kezdték felhúzni a firenzei csodát, azonban mire beköltözhető lett (1504) emberünk már meghalt (1491). Sőt, a tervezéssel megbízott Benedetto Da Maiani is meghalt (1497) a mű elkészülte előtt (1537).

1907-ben a Strozzi családnak nem volt több örököse, így a palota tulajdonjoga egy nemzeti biztosító tulajdonába jutott, ma pedig a reneszánsszal foglalkozó tudóstársaságok birtokolják. A budapestiben lélektannal foglalkozó társaságok működnek, házasságkötő és egy szexbolt.

Ez van a Teréz körút 13. alatt!

Ez a Strozzi-palota Firenzében!

És itt a pesti!