Millióan voltak kinn Rómában, a Piazza del Popolo zsúfolt volt, ezúttal talán nagyobb százalékban nőkkel – de Milánó, Torinó, meg minden nagyobb és nagyobbacska város főtere megtelt. Igen, főleg nőkkel, de még inkább olyan emberekkel, akiknek elegük volt Berlusconi botrányaiból, meg kormányzásából. Ez volt a jelszó: Se non ora quando? (Ha nem most, mikor?, Primo Levi egyik regényének is címe). A politikusok, a politizálók ott voltak a tereken, de betartották a szervezők kérését, s valóban nem volt látható politikai szimbólum.

 

A pulpituson nők voltak, nők beszéltek. Volt, aki Merkelt emlegette, hogy ő óvodákat építetett Németországban; a híres Vagina monológokból is elhangzottak részletek; levelet olvastak Rubynak – az országos (kontinentális? interkontinentális?) botrány másik szereplőjének, vagyis Berlusconi állítólagos partnerének; aztán elhangzott a miniszterelnök múltkori otromba idétlenkedése, mikor egy egyetemista lánynak azt javasolta, hogy keressen magának egy gazdag férjet, az megold majd mindent.

 

A Berlusconi-kormányban szerepet kapó miniszter asszonyok – vannak ott, s nem csak mutatóba – természetesen reagáltak. A számomra nagyon szimpatikus Gelmini, tanügyekkel foglalkozó, komoly reformokat bevezető miniszterasszony ezúttal túlságosan harciasat mondott, s talán butaságot is: ,,a szokásos baloldali hősnők, akik készek rögtön prostituáltat kiáltani, amikor egy nő beteszi lábát a miniszterelnök házába.” Alighanem többről volt ott szó a bulikon.

 

Ugyanakkor a balosok moralizálása néha erőltetett. Lóláb.

 

Moralizálni azon is lehet, ami a Földközi-tengeren történik, Tunézia és Szicília között. Forr az észak-afrikai térség, s elindultak a hajók, a bárkák Olaszország felé, s érkeznek a szerencsétlenek – már megint vannak halottai az átkelésnek. Jó tudni, hogy az utóbbi évtizedekben,békeidőben is sok ezer ember halt meg, csak úgy névtelenül a Földközi-tengerben Olaszország, Európa felé tartva.

 

Ráadásul, talán kis, illetve súlyos bűnözők is úgy érzik, lehet halászni a zavarosban.

 

Maroni belügyminiszter odáig jutott, hogy olasz rendőröket küldene Tunéziába, hogy megakadályozzák az emberek hajókra szállását. Hogy tisztában legyünk a léptékekkel: január 15 óta 5278 ezer ember érkezett, de összességében 80 ezer fős is lehet majd a népvándorlás a belügy becslései szerint.

 

A hajók többnyire Lampedusa szigetére érkeznek, mely sziget akárcsak a szintén a hírekből ismert Pantelleria geológiailag Afrikához tartozik. Lampedusa, ahol kelletlenül ismét megnyitották a befogadó központot 113 kilométerre van az afrikai partoktól. A hírek szerint csendes a tenger ilyenkor, vagyis a bárkák is viszonylag könnyen megteszik a távot.

 

A gondokat megoldandó az Unióhoz fordult, mert tudják, hogy ez nem rendészeti kérdés. Holnap Maroni és Berlusconi a helyszínre megy.

 

Viszont, ha nem lépnek együtt (vagy mivel nem léptek együtt korábban sem), akkor lesz belőle rendészeti kérdés, s egy csomó téma a moralizáláshoz.