Angelo Rotta elsősorban a második világháborúban mutatott embersége miatt ismert. A Milánóban született pap 1930-ban került Magyarországra. Előtte a Balkánon szolgált, így Bulgáriában is.

Budapesten pápai nuncius volt, vagyis vatikáni nagykövet. Itteni ismert tevékenysége előtt kiállt a szlovákiai zsidóság érdekében is: levélben kérte XII. Piusz pápát, hogy tegyen az ottani zsidóság mentésének érdekében – érdemes tudni, hogy a szlovák állam feje, Jozef Tiso katolikus pap volt. ,,1944 márciusában, Magyarország német megszállása után a zsidók sorsa megpecsételődött. Ez volt az utolsó nagy zsidó közösség,… amely megmaradt még Európában.” Utána hamarosan elkezdődtek a deportálások. Érdemes tudni Angelo Rotta például már 1941-ben is tiltakozott a magyar kormánynál különböző zsidótörvények kapcsán.

,,Mindez a háború utolsó hónapjaiban történt. A német hadsereg valamennyi fronton visszavonulóban volt, és a ,,végső megoldás” ténye már mindenütt ismert volt (szerintem a szerző a döntéshozók többségére gondol). Msgr. Rotta néhány diplomatával, köztük Angel Sanz-Briz és Giorgio Perlasca spanyol követségi tisztségviselőkkel, valamint Friedrich Bornnal, a Nemzetközi Vöröskereszt munkatársaival együttműködve próbálta menteni a budapesti zsidókat.” Rotta erőfeszítéseinek köszönhető bizonyos részben a magyarországi püspökök együttes tiltakozása is (az idézetek és egyéb információk az A holokauszt és a keresztény világ című könyvből).

1944 októberében a nyilaskeresztesek vették át a hatalmat, s ezalatt tömegével lőtték a zsidókat a Dunába. ,,Rotta diplomatákkal összefogva ismét mentési akcióba kezdett: diplomáciai menleveleket bocsátottak ki zsidók számára, országaik védett polgáraivá nyilvánítva őket. Rotta tizenháromezer ilyen iratot bocsátott ki (több helyen tizenötezerről olvasni), és segített diplomatatársainak védett házakban elhelyezni a zsidókat, akik ily módon megmenekülhettek a lelövetéstől és a halálmenetektől.”

1945. áprilisában a Szövetséges Ellenőrző Bizottság – szovjet követelésre – kitiltja Magyarországról.

Az olasz wikipédia szerint 84 éves koráig dolgozott Rómában, majd néhány évre rá 1965-ben halt meg Vatikánban.

Ennek az embernek állított emléket Budapest, azzal, hogy a Margit híd és a Batthyány tér közötti budai rakpartot Angelo Rotta rakpartnak keresztelte. A várban egy kőtábla őrzi emlékét.

A vonal alatt lévő, Rotta titkárával zajlott beszélgetés a 70-es évekből sok-sok érdekes és személyes részletet feltár.