Amúgy, ott győzött a Palermo, Miccoli góljával, 1-0-ra. A 4 gónál tartó zsebtámadó megkapta nemrégiben a Salentói Romario becenevet. Vicces ez a keresztelősdi!

 

Aztán persze minden figyelem a milánói derbire összpontosult. A meccs előtti nyilatkozgatósdit kihagyjuk, hiszen Mourinho amúgy is megmondta, hogy Olaszországban inkább van szó a körítésről, mint a lényegről. A lényeg pedig az, hogy jobb volt a Milan. Az Inter a hosszabbítás öt percében veszélyesebb volt, mint a kilencven perc alatt.

 

A meccs tehát a Milánról szólt. Először is, a Ka-Pa-Ro (Kaká-Pato-Ronaldinho) hármas az túlzás, hogy varázsolt, de mutogatták oroszlánkörmeiket. A középpályán Gattuso szintén oroszlánkörmeit villogtatta, akárcsak Ambrosini. Ancelottinak pedig mesteri húzása volt, mikor hátra vitte Pirlo helyére a magabiztos Seedorfot. A holland nem Pirlo mester hosszú psszaivl operált, hanem cselekkel, illetve labdatartással. Zambrotta szürke volt, de mérhetetlenül hasznos. A védelem közepén Maldini és Kaladze talán nem volt annyira remek, mint maga a csapat. Mindenesetre, ha a Milan összpontosítani tud az összes bajnokijára, akkor ez a csapat ott lehet az aranyosztásnál. Ha volt eddig kétség eziránt. Az 1-0-t jelentő gólt amúgy Ronaldinho fejelte. A meccsen Galliani elnök mellett ülő Berlusconi igazat szólt a meccs után: ,,Ugyanannyira kellett a győzelemhez a szív, mint a technika." Mourinhótól is egy mondat: ,,Minden tisztelettel a Lazio, a Napoli, az Udinese felé, én a Milánra és a Juventusra figyelek, ha a táblázatra nézek. És mi ott vagyunk!"

 

Túlzás, nem túlzás, mbemba mégis úgy gondolja, hogy a Juventusnak egy baja van: nem tudnak gólt lőni! Eddig a bajnokságban öt meccsen négy gólra tellett, pedig Amauri bombaformában kezdett. És mivel a Samp sem mutatkozik gólgyárnak – ráadásul Cassano is visszafogottabb volt ezúttal –, a Marassiban a Samp ellen 0-0 maradt. Del Piero volt a legveszélyesebb fekete-fehér, merthogy rúgott egy kapufát. A széleken nem ment a Juvénak és a Sissoko, Poulsen párosról eddig is tudtuk, hogy ők inkább az alapokat biztosítják, semmint a látványt, a támadásokat.

 

Gilardino csak nem akar megállni. A firenzeiek szerencséjére ott folytatja, ahol meccsről-meccsre abbahagyja. Ezúttal fordulatból lőtt gólt - nagyon nehéz lenne utánozni a mozdulatot. Lehet, hogy megpróbálná ugyanazt Mutu is, de most neki pontosan annyira nem megy a játék, amennyire Gilardinónak – jó múltkor elnevezték az Appenninek királyának – megy. A Genoa odatette magát, de edzőjük úgy gondolta a csatárai nem bírnák a folyamatos terhelést, ezért Diego Milito csak cserként jött be – még 0-0-nál. Lett is rögtön helyzete a Genoának, de Gila gólja lett a döntő (1-0). Az olasz Yahoo írja, szellemesen, hogy a genovaiak az első félidőben 4-6-0-s felállással küzdöttek.

 

Amúgy Gilardino meghívott mindenkit az október 8.-i Fiorentina-Milan meccsre (nem bajnoki), ahol a szklerózis egy nagyon súlyos változatában szenvedő Stefano Borgonovo javára fognak gyűjteni. Igen, ő az a játékos, aki a firenzeieknél, a Milánban és a válogatottban is szerepelt.

 

Ez a két utóbbi meccs volt szombaton. Vasárnap a rómaiak bizonyítottak: a Lazio a Torino vendégeként, a Roma az Olimpicóban. Utóbbiak, a keddi Bordeaux elleni BL-meccs előtt nyugtatgatták szurkolóikat (Roma-Atalanta 2-0). Végre megint volt játék, és megint volt egy Panuccijuk. A 35 éves védő, mint Spalletti jobbja segít középhátvédként, jobbhátvédként, de volt már baloldalon is, mostanában góllövőként is segít. Tömörebben: segít, ahol tud! A végén még az lesz, hogy nem engedi meg Lippinek, hogy fiatalítsa a védelmét. A Yahoo osztályzatai szerint ő, Aquilani és Vucsinics (a másik gólszerző) kapták a legjobb jegyeket: egy-egy 7-est.

 

Ha lehet még jobban megnyugtatta a Lazio a saját táborát, hiszen a Milan elleni vereség már a múlté, tegnap pedig a Torinót idegenben hagyták helyben (1-3). Zarate ezúttal kétszer volt eredményes, ráadásul Pandevnek is ő adta a gólpasszt. Az edző, Delio Rossi felvillanyozva az eredmény, a helyezés hatására kicsit elengedte magát: ,,Célba venni az aranyat? Ha a játékosok hisznek benne, akkor jó. Nagyot álmodni jót tesz az önbecsülésünknek…, Zarate? Hittem a képességeiben, de, hogy ekkorát szól majd, abban nem!” Tény, a Katarból érkezett argentin vezeti a góllövőlistát – 6 góllal. A Lazio pedig a tabellát.

 

Második utánuk rögtön a Napoli, mivel a vereséghalmozó Bolognát 1-0-ra megverték, ráadásul a Dall’Arában. A gólt az argentin Denis szerezte, a Tank. Az Independiente csatársorából érkezett Nápolyba. Otthon szépen lődözte a gólokat, nem úgy korábban a Cesena szerelésében, még 2002-03-ban, mikor a harmadik vonalban 28 meccsen mindössze 3 gólra volt képes.

 

Harmadik az Udinese. Ismét nyertek a friuliak (2-1) egy látványos meccsen a Siena ellen, köszönhetően a két válogatott apróság: Quagliarella és Di Natale teljesítményének. Ezúttal a előbbi gólt rúgott és gólpasszot adott. Mikor Marinót, az edzőt kérdezték csatárairól azt mondta: ,,Öten vannak, múltkor Quagliarella nem játszott jól és Floro Flores igen. Sok fontos meccs van, szükség van mindenkire.”

 

A Catania meccsén pedig a felek azt mondhatták: szükség van minden pontra! Győzött a Catania 1-0-ra a Chievo ellen és kijelenthető, hogy a veronaiaknak elegük van az Etna alattiakból. Velük játszották annak idején az osztályozót, a kiesés elkerüléséért, de akkor sem birkóztak meg velük.

 

Hasonló téttel ugrott egymásnak a Lecce és a Cagliari, helyesebben a Lecce ugrott a szárdoknak, akik nem is álltak komolyan ellent. A dél-amerikai kontingens remekelt a hazaiaknál, így Giacomazzi (34.) és Castillo (61.) góljaival nyertek is 2-0-ra. Előbbi hatalmas gólt rúgott 25 méterről.

 

Meccs után az amúgy egyáltalán nem ellenszenves Beretta jól megmondta Mourinhónak: ,,Ma én nyilatkozok a másodedző helyett!". Szellemes volt, de igazán megtehette volna, hogy csak a győztes meccsről ejt két szót.