Hogy írók, költők csak ritkábban feszülnek izmos karokon, szőrös mellkasokon, azt csak egy előítélet mondatja velem. Illetve a tény, hogy több újság is hozta a hírt, hogy egy 21 éves leányzó úgy döntött, nincs meg tovább Cesare Pavese képe nélkül. Pavese elsősorban íróként, de költőként és fordítóként is ismert (1908-1950). Távol van attól, hogy divat lenne.

,,12 évesen olvastam az Il mestiere di vivere-t (az írónak egyfajta naplója ez a könyv, magyarul: Az élet mestersége – mbemba), azóta nem hagytam el Pavesét. Édesanyám nagy tisztelője volt. Az összes pavese ott volt a polcon, érdekeltek, s mikor egyszer egyedül maradtam otthon, kezembe vettem az  Il mestiere di vivere-t, s egy szuszra elolvastam az egészet… Mikor őt olvassuk, nem keresünk új gondolatokat, csak azokra találunk rá, amelyeket mi is gondolunk, és így oldalról-oldalra visszaigazolásokat kapunk.” – mondta Irene Nonnis, tetkótulaj.

Még távol vagyok attól, hogy Tersánszky Józsi Jenő fényképével beállítsák a családi tetkóshoz, de a ragazza húzása tetszett nekem. Eredeti. Szerintem.

A fénykép nem illusztráció, valóság. További képek a vonal alatt.