Aki valaha is járt már a Földközi-tenger második legnagyobb szigetén, a többek között gyönyörű tengerpartjáról híres Szardínián, biztosan jól emlékszik a tartomány jellegzetes zászlajára: a fehér alapon vörös kereszt tagolta négyszög négy sarkában egy-egy homlokpántos mór profilját láthatjuk. Pontos eredetét máig homály fedi, ám több, elsősorban spanyol és szárd eredetmítosz is él egymás mellett.
A spanyol legenda szerint a mórfejes címert I. Aragóniai Péter (1094-1104) adományozta a szigetnek, az 1096-os alcorazi csata emlékére, ahol Szent György fehér alapon vörös kereszttel négybe szelt pajzzsal sietett az aragóniaiak segítségére a mórok ellenében, és a győztes ütközet után nem hagyott mást hátra, csak az ellenséges négy mór király levágott fejét.
A szárd legenda ezzel szemben kezdetben vörös alapon fehér keresztről beszél, s a helyi tradíció szerint ezt a zászlót VIII. Benedek pápa adományozta a pisaiaknak, akik 1017-ben a szaracén veszedelemtől mentették meg Szardíniát, igaz, nem puszta önzetlenségből, sokkal inkább az értékes bányákkal bíró sziget feletti ellenőrzés megtartásáért.
Szardínia hivatalos zászlaja...
Bármi is legyen az igazság, az tény, hogy a mórfejes pajzs, mint ábra első dokumentált megjelenése 1281-re nyúlik vissza - az aragóniai királyi kancellária egyik pecsétjén látható -, de Szardíniához kötődően csak a XIV. század második felében tűnik fel elsőként, méghozzá a szárd királyság címereként, az aragóniai koronaszövetség egyéb jelképeivel ötvözve, egy, Brüsszelben ma is látható kódexben (Stemmario di Gerle).
Mint aragóniai „import”, a spanyol fennhatóság alatt álló Szardínián a szimbólum aztán számos érmén és pecséten előfordul, az első hivatalos szárd dokumentum azonban csak 1571-ben ábrázolja.
A címer megjelenése a középkorban korántsem volt egységes, több formában is feltűnt: volt vörös alapon fehér kereszt, szakállas mórok, a homlokpánt egy időben a szemükre „csúszott”, jobb profil helyett a balt mutattták, stb.
Amikor 1720-ban Szardínia a Savoiaiak fennhatósága alá került, a híres uralkodó dinasztia a saját címerébe is beemelte a mórfejes zászlót, és tulajdonképpen a XVIII. századtól datálhatjuk mai ábrázolásának kialakulását, eltekintve attól, hogy ebben az időben a kendő a mórok szemét fedi, nem a homlokuk körül fut. Ennek okát pontosan nem tudni, de egyes vélemények szerint a piemontiaknak a szigetlakók felé való viszonyát, egész pontosan a szárdok alárendelt szerepét ill. a piemonti kormányzók rosszindulatát voltak hivatottak ábrázolni.
A négy mórt ábrázoló pajzs 1952-ben vált az autonóm Szardínia tartomány hivatalos címerévé, majd 1999-ben annak zászlajává, ám a Piemont felé irányuló ellenállás megszűntével a mórok a másik irányba fordították fejüket, a kendő is „lehullott” szemükről, és homlokpánttá lépett elő.
...és Korzikáé
Aki netán abban a szerencsés helyzetben van, hogy Korzikán is megfordult, ott is a négy mórhoz hasonló jelképpel találkozhatott, igaz, itt egyetlen homlokpántos fej díszíti a sziget zászlaját. Az egyezés nem különösebben meglepő, hiszen Korzika csak 1770-ben vált hivatalosan Franciaország részéve, ám mind kultúrájában, történelmében, mind nyelvében ezer szállal kötődik Olaszországhoz, így a korz zászló eredete is fent leírtakhoz vezethető vissza.
