Mondták, hogy menjek el a Little Italyba pizzázni, mert a hely nem valami, de a pizzájuk olaszul beszél. Így volt: a hely az nem gran che (így mondja az olasz, hogy nem nagy vaszisztdasz), de a pizza tényleg rendkívüli. Én például napoletanát ettem és talán életemben először fordult elő, hogy nem tudtam megállni egynél, hanem még egyet rendeltem. Ráadásul még egy nápolyit. :) Így történt!
Négyen voltunk, mind elégedettek voltunk ízeinkkel, csak egyikünk nem tudta megmondani, hogy miért nem tökéletes. Lehet, hogy ő másra is koncentrált az ízeken kívül. És ott volt már hiba! Ugyan a pincérlányok helyesek voltak, közvetlenek, természetesek, de voltak ajtók, amelyek csukva jobbak lettek volna, a falak csúnyácskák voltak, az ülőhelyem sem volt a legkényelmesebb.
A pizzaárak viszont 1000 és 2000 forint közé mind befértek. Négyen voltunk, borravalóval 11 ezret hagytunk ott, de mindenki ivott söröcskét, borocskát vagy tiramisut majszolt.
Little Italy, köszönöm, hogy vagytok! Jövünk még!