Rómában, a Trastevere negyedben van egy étterem – Da Cencio - La Parolaccia a neve –, ahol a vendégnek soha nincs igaza…
Egy étterem, ahol mindenki ugyanazt a menüt kapja enni. Egy étterem, ahol a pincér éppen csak a fejedre nem önti az ételt, de ezen kívül válogatott sértésekkel fűszerez minden egyes fogást mikor az asztalodhoz lép. A minimum beszólást, a „zabálj vagy menj haza” rikkantást fel sem veszik a vendégek, ez a leggyengébbek közé tartozik… És a nép, az istenadta, szót fogad. „Zabálják” a helyet. Asztalt kapni foglalás nélkül lehetetlen. Itt senkit nem zavar, ha „stronzo” –ként (seggfej) köszöntik, és azt vágják a képébe, hogy randa, mint a bűn… Este 9 körül indul a banzáj, a pincérek a folyamatos sértegetés, káromkodás mellett olykor dalra fakadnak és úgy szórakoztatják a vendégeket.
A konyhája római, a vendégei szerencsésebb esetben nem túl sértődékeny olaszok vagy olaszul jól beszélő külföldi turisták.
Da Cencio - La Parolaccia (A Rongyhoz - A Káromkodás): egy ének, egy szöveg