A carpaccio egy manapság egyre divatosabb fogás. Azonban ezúttal nem receptként kerül terítékre. Azért van az asztalon, hogy posztoljunk egyet nevének eredetéről.
Carpaccio egy reneszánszkori festő volt és velencei, de ő legkevésbé sem sejthette, hogy névadója lesz ennek a kajának. Barbara Colonna etimológiai szótára szerint 1963-tól színesíti életünket ez a remek fogás, merthogy akkor egy bárónőnek (Amalia Nani Mocenigo) a doki megtiltotta a sült hús fogyasztását. Ezért egy jónevű szakácsbarátja, Giuseppe Cipriani, a Harry’s Bar tulajdonosa kitalálta ezt a nyershúsból készülő étket. Akkor volt a Palazzo Ducale termeiben egy Carpaccio kiállítás és az ott pirosló, fehérlő színek jutatták eszébe az éppen készülő húst. Hát így lett carpaccio a neve ennek a fogásnak.
Marhahúsból készítik leggyakrabban a carpacciót, de böngészkedve láttam, hogy kardhalból is készült már.
Este, alvás előtt, úgy gondoltam belenézek a jó öreg Tolnai világlexikonba, lássuk mit írnak Carpaccióról. Nos, ezt találtam: ,,Nevét Carpatius-nak is írta, amiről magyar származásúnak tartják." Az olasz wikipédia is említi, hogy hívták őt Carpathiónak.