2007-ben indult a terv, melyet a klubot irányító Della Valle család jegyez! A cél az volt, hogy az Artemio Franchi stadion a gyerekek, a családok számára is szórakozóhely lehessen. Döntés született például arról, hogy az ellenfél levonuló játékosait sorfalat állva tapsolják meg egy lila szőnyegen. A példa a rögbi világából érkezett. Ez a sorfal állt fel a debrecenieket is köszönteni (6,05-től a videón). Emlékezetes, amikor a bajnoki címért menetelő Inter játékosait üdvözölték: akkor kezdődött a sorfal-állás hagyománya, 2007. december 2.-án. Pár nappal előtte halt meg Cesare Prandelli felesége, alighanem a rá való emlékezés szintén ösztönzője volt a szép gesztusnak. Az Intert köszöntő sorfalállásnál talán még elismerésreméltóbb a hatalmas küzdelem után – egy tizenegyesekkel elveszített meccset követően – a tiszteletadás, amelyik a Glasgow Rangers harcosainak járt (UEFA-kupa elődöntő).

 

Az egyesületnek célja az is, hogy ezt a szellemet a szurkolók elfogadják, befogadják. A sportszerű szurkolók közül egyvalaki a játékosok által aláírt mezt kap minden hazai meccs után. Az edző is része a sportszerűséget akaró vezetésnek: Cesare Prandelli vállaltan nem foglalkozik nyilatkozataiban a bírói döntésekkel. És ezt tudtommal tartani is tudja. Ez szintén gyakorlat volt a Del Neri-féle Chievónál. Campedelli elnök akarta így! Persze, manapság is a sportszerűség fellegvára a veronai dombtető csapata.

 

Aztán ott van a bejelentés, mely szerint ők – mármint a firenzeiek – szeretnének az első olyan olasz klub lenni, melynek stadionjában nincs szükség semmilyen a pályát és lelátót egymástól elválasztó falra, kerítésre. Talán a tervezett új stadionban valósul majd meg az Angliában már létező álom. Ennek jegyében történt, hogy a bajnoki idény elején rendezett Firenze-Juve derbin (régi-régi riválisok ők) a két csapat vezetői egymás mellé ültek a kakasülőn. Nem lett balhé belőle!

 

Tegyük még hozzá, hogy a stadion névadója Artemio Franchi, a minden toszkán által feltétlen tisztelt sportvezető. Az ő neve kötelez, amit jelez az is, hogy a rivális csapat és város Siena stadionja szintén az ő nevét viseli (Franchi Sienában született, Firenzében halt meg).

 

És még pár a Della Valle családhoz fűződő tett: ők voltak, akik a tévéközvetítésekből nőtt pénzhegyet a kis egyesületek számára kedvezőbben osztották volna el. De ugyanők erőltették egy ideig határozottan, aztán kevésbé egy belső szabályozást a játékosok fizetésének felső határáról (engedtek belőle, de nem sokat!).

 

Szóval, már megint próbálkoznak Firenzében valami széppel, jóval!