mbemba viszont úgy érzi, hogy egyikük legalább ott lesz az olasz nagyságok között. Azért is, mert a sasok (ők lennének az említett nagyok) lejjebb szállnak, de ami még fontosabb: a két délinél tervezik a jövőt, és úgy tűnik, hogy értékeiket megtartják – erre esküdöznek legalábbis Zamparini és De Laurentiis, a két nagyfőnök. Mert mi kell a mai focihoz? Pénz mindenekelőtt! És ennek a két őrültnek van, úgy néz ki.

 

Pénz van, és mindkét ember mögött pedig ott áll két jókora város, a maguk tekintélyével, ami kell ahhoz, hogy komolyan vegyék őket, ráadásul mindkét városban olyan szurkolókkal, akik ugyancsak olyan hátteret jelentenek, ami kell ahhoz, hogy Európában is jegyzett csapatok legyenek. Hogy Zamparini és De Laurentiis eltökéltek, az biztos! Előbbi azonban túlontúl temperamentumos embernek tűnik; úgy rúgta ki szakembereit éveken át, ahogy azt csak Jesus Gil y Gil tudta. A nápolyi viszont ciklusokban gondolkodik, és nagyon komoly embernek látszik, aki nagyon tudja, hogy mit miért csinál. Amúgy Zamparni barátunk cégeket vesz és ad el, illetve építkezik. Korábban a velenceiek mellé próbált odaállni, csakhogy ott nem hagyták építkezni, ezért otthagyta őket (érdemes tudni, hogy sokadik vonalból az élvonalig jutott velük). Palermóban – Sensitől vásárolta elnökké magát Szicília fővárosában – viszont stadiont és megaplázát is fog építeni, mondják.

 

A nápolyi presidente filmproducer. Cége a Filmauro mintegy 400 filmet készített, és felettébb gazdagnak mondják, és szerintem kifejezetten intelligens ember. 2004-ben, mikor a nápolyiak büszkesége a Serie C-ben volt, akkor vette meg az egyesületet, és azóta folyton jönnek előre, egyre csak előbbre – leszámítva a gyászos Donadoni-periódust. Ő amúgy római születésű, de szülei Nápoly mellőliek.

 

Szóval, ha engem kérdeznének azt mondanám, hogy inkább a Napoli fog betörni az európai placcra, de a Palermónak is minden esélye megvan. Komoly érv az érvényesülés mellett, hogy kulcsjátékosaik fiatalok, és ennek ellenére már évek óta együtt vannak – elsősorban a nápolyiakra gondolok. Íme! Lavezzi 25 lesz májusban, a besztercebányai Hamsik 23, Quagliarella 27, de Maggio, Gargano, Dossena, Zuniga is mind 30 alattiak. Az ifiválogatottakat végigjáró Paolo Cannavaro, a csapatkapitány júniusban lesz 29. És van egy remek-remek kapusuk, De Sanctis, aki 33, de kapusként még évek vannak benne. Aztán a brazíliai születésű Santacroceről már rég nem esett szó, mert sérült, de következő idényre már komoly erősítés lesz. Mondják, hogy dél-afrikai utazó lett volna. Tény, hogy Lippi kipróbálta, és a Barca is nézegette, méregette a fiút, aki még mindig csak 24 lesz augusztusban.

 

A palermói fiatalok közül ketten már akár a Realba, Manchesterbe is mehetnének, ha ők is úgy akarják, illetve ha Zamparini is úgy akarja. Kjaer és Pastore a két csodagyerek. A 21 éves dán magabiztos, könnyed, elegáns, határozott, és Dél-Afrikában jól megmutathatja, hogy ki a palermóiak védőbástyája. Elől pedig ugyancsak fiatal, könnyed és elegáns az argentin Pastore. Lezser, kicsit arrogánsnak tűnik, de focizni hihetetlenül tud. Megy előre és dőlnek az ellenfelek. Pastorevel együtt került a csapathoz Hernández, aki szintén sokat-sokat ígér. Pastore irányító, Hernández pedig befejező ember inkább. Cavani viszont már 2007 óta él Palermóban, túl van száz meccsen és harminc gólon, vagyis van, ki szórakoztassa a mindig zsongó Favoritát. És akkor még nem esett szó Miccoliról, Salento Romariójáról, aki a wikipédia szerint túl azon, hogy cselmester és gólgyáros csapatkapitány Corleone városának díszpolgára is.

 

Összegezve: ha a két focimecénás eltökéltek és megtartják értékeiket, ha Santa Rosalia és San Gennaro (Palermo és Nápoly védőszentje) úgy akarják, akkor az Olaszországot bemutató európai focitérképeken ott lesz még két csodaszép város, Palermo és Nápoly.