Gyakran görcsölök, hogy kimondjam: a legjobb, a legnagyobb. Gyakran belefutok, -unk olyanokba, hogy: a világ egyik legjobbja, korának egyik… Maradona? Ő a legjobb!
Nálam Maradona a világ legjobb játékosa. Nem Pelé, nem Messi, nem Gullit, nem Beckenbauer, nem Platini, nem Van Basten. Elmondom miért: Maradona olyan helyen ért el sikereket, ahol, ha ő nincs, akkor nincs vébé-arany, ha ő nincs, akkor nincs Nápolynak aranya (lásd a kurzívot). Ha végiggondoljuk a többiek esetét, akkor levonható ez a következtetés:
Maradona megtalálta azt a dimenziót, ahol rajta múlt minden. Ő mozgatta a csapatát, nem őt mozgatták, és nem is a nagyobb pénz mozgatta őt. Kilépett a körből. Emberként döntött, nem sztárként. Ő nem maradt Barcelonában, nem ment a Juventusba, a Milanba. Messi menjen el Nápolyba, ha akkora akar lenni, mint elődje; Beckenbauer ment volna el a Turn- und Sportverein München von 1860-be, s lett volna bajnok ott; Pelé pedig a Coritibát kellett volna bajnokságig rángassa. Akkor igen, akkor lehetett volna őket is hasonlítani Maradonához. :)
Ha nincs Maradona, akkor Argentína és Nápoly ma is egészen biztosan szegényebb lenne. Még szegényebb egy kicsivel. Ezek olyan helyek a világban, ahol egy kívülről érkező nehezen tud adni. De a 10-esnek sikerült. A nép hőse lett, és a nép ezúttal hálás, mert csinálhat bármekkora ökörséget, a nép megbocsátja neki, vagy el sem hiszi, hogy hibázott.
Ha látják, hogy magával csinál hülyeséget, akkor aggódnak érte. Ezt a lehetőséget Pelé, Beckenbauer, Van Basten, Baggio nem adta meg. Megbocsátunk, aggódunk, olyasmit érzünk iránta, mint a legközelebbiekért, családunkért, legjobb barátainkért. A többieket tiszteljük. Ők csak hibátlanok.
Ha ő nem megy Nápolyba, akkor egy nápolyi kislány nem írhatta volna meg ezt a házi feladatot:
A Nápoly nyerte meg a bajnokságot. Milyen érzéseket ébreszt benned ez a győzelem? Adta meg a címet Marcello D'Orta, arzanói tanár bácsi.
… Én nagyon örültem neki, hogy a Nápoly megnyerte a bajnokságot, mert már végképp nem bírta tovább. Hatvan éve vesztett egyfolytában, és minden csapat heccelte. Én szerencsés lánynak tartom magam, mert attól fogva, hogy megszülettem csak kilenc év telt el és a Nápoly megnyerte a bajnokságot, aztán meghalt, és tessék, a Nápoly egy évvel később megnyerte a bajnokságot, és ez egy szerencsétlen ember.
Nálunk a sikátorban mindenki petárdákat hajigált, mi kidobtuk az erkélyről a régi székeket és kieresztettük a ketrecből a papagályt, amugyis döglődött, had legyen egy kis szabadsága, mielőtt végképp megdöglik.
Ha a papagály mégse döglene meg, a Nápoly győzelme meghozta neki a szabadságot.
Maradona, Isten éltessen egészségben!